A magánszektor diktálja a tempót

A harmadik negyedévben 14,8 százalékkal nőtt a beruházások volumene a tavalyi év azonos időszakának magas (21,6 százalékos) bázisadatát alapul véve – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első kilenc hónapjában 18 százalékkal nőttek a fejlesztések az első félévi 20,2 százalékos növekedés után. A szezonálisan kiigazított volumen az előző negyedévit 3,1 százalékkal haladta meg július–szeptemberben.

A KSH szerint a beruházások növekedését kiemelten a feldolgozóipari vállalkozások segítették, a többi gazdasági szereplő fejlesztései érdemben nem járultak hozzá a növekedéshez. A teljesítményérték mintegy 60 százalékát képviselő építési projektek 15,8 százalékkal, a 40 százalékos súlyú gépek és berendezések pedig 13,6 százalékkal ugrottak meg. A vállalkozások körében a korábbi negyedévekhez hasonlóan kiugró ütemben, 28,7 százalékkal emelkedett a volumen. A szegmens mintegy 14 százalékát adó költségvetési szerveknél ugyanez lényegében stagnált, mindössze 0,2 százalékos pluszt mutat a tavalyi harmadik negyedévhez viszonyítva. A feldolgozóipari beruházások harmadik negyedévi növekedése 28,6 százalék volt, amiben az alacsony, 2,3 százalékos tavalyi bázisadat is szerepet játszhatott. A fejlesztések felfutásában zöldmezős befektetések és a meglévő kapacitások bővítése egyaránt szerepet játszott, illetve számottevő beruházási tevékenység jellemezte a külföldi vállalkozásokat. A második legnagyobb alágnak számító szállítás, raktározás területén ugyanakkor 17,1 százalékra lassult a növekedés az első félévi 22,4 százalékról, de még így is elérte a 20 százalékot az első kilenc hónapban. A harmadik legnagyobb súlyú, az összes beruházás mintegy 17 százalékát adó ingatlanügyletek teljesítménye szintén jelentősen, 22,6 százalékkal nőtt az első félévi 12,5 százalékos növekedés után. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a friss statisztika kapcsán arra mutatott rá, hogy 2010-hez képest mostanra majdnem megduplázódtak a beruházások, a 2015. évi átlaghoz viszonyítva pedig 57,3 százalékkal bővültek. „Kifejezetten kedvező, hogy Magyarországon a feldolgozóipar szárnyal, szemben a globálisan megfigyelhető csökkenéssel” – mutatott rá. Összességében úgy értékelt, hogy idén folytatódhat a két számjegyű növekedés, amit alátámaszt az építőipari szerződésállomány és a folyamatban levő beruházások értéke is. A lakás- és irodaátadási hullám mellett az uniós támogatású és tisztán állami finanszírozású tervek (Liget, Egészséges Budapest program, Paks) önmagukban is évente több százmilliárd forintos növekedést eredményezhetnek. Jelezte, hogy mivel a Brüsszelbe kiküldött teljesítésalapú számlák a mostani ciklus 43 százalékánál tartanak, az uniós beruházások túlnyomó része a következő években valósulhat meg. Ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a még robusztusabb bővülést a kapacitás- és a munkaerőhiány fékezi. „Mindezek hatására idén a tavalyit megközelítő 17 százalékos pluszra számítunk, a kimagasló bázis miatt viszont a következő években mérséklődhet a növekedés üteme” – mondta Suppan Gergely.

A Pénzügyminisztérium úgy reagált a KSH jelentésére, hogy a beruházások bővülése megteremti a jövő növekedési alapjait, és ellensúlyozhatja a világgazdasági kockázatokat. Balogh László helyettes államtitkár szerint a kedvező mutatók a fejlesztéseket ösztönző adócsökkentésnek is köszönhetők.