BUX 51,446.2
+0.16%
BUMIX 4,360.92
-0.03%
CETOP20 2,327.67
-1.03%
OTP 17,555
-0.06%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-2.72%
0.00%
+0.67%
ZWACK 16,400
-0.61%
0.00%
ANY 1,595
+1.27%
RABA 1,530
-0.65%
0.00%
-0.58%
+0.28%
-0.35%
-0.79%
-1.14%
+0.90%
+0.30%
OTT1 149.2
0.00%
-0.83%
MOL 2,476
+0.57%
-0.97%
ALTEO 1,360
-0.73%
0.00%
+2.80%
EHEP 1,900
0.00%
0.00%
+0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.59%
-22.63%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
-3.79%
+1.35%
+0.57%
0.00%
+0.31%
+2.19%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A magyarok nagy része nem kér a hamis termékekből

A lakosság kétharmada a mostaninál keményebb fellépést vár el a hamisítás elleni küzdelemben – derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki kutatásából. A legtöbben továbbra is a ruházati cikkeket vásárolják a hamisíott termékek közül.

A hazai lakosságnak csak valamivel több mint fele (56 százaléka) tartja bűncselekménynek a hamisítványok értékesítését, ami markáns visszaesést jelent a tavalyi eredményekhez képest. A legnépszerűbb árucsoportot továbbra is a ruházati cikkek jelentik a hamis termékek vásárlása során, ugyanakkor az alacsonyabb ár már egyre kevésbé jelent motiváló tényezőt, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából.

A válaszadók 12 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket, ami a korábbi évek trendjei alapján rekordalacsonynak számít,

továbbá a megkérdezettek több mint négyötöde (81 százalék) egyáltalán nem is vásárolna hamis terméket, ami mindössze 2 százalékkal alacsonyabb a tavalyi eredményekhez képest.

A hamis ruházati termékeken kívül – ahol továbbra is az eredetinél alacsonyabb ár a leginkább meghatározó tényező – 2019-ben a hamis termékek választásának fő indoka azok kifogástalannak vélt minősége volt.

Képünk illusztráció/Fotó: Shutterstock

Az elmúlt tíz évben a hamis termékek megvásárlásának elsődleges motivációját az alacsony ár jelentette és idén is megerősítést nyert, hogy az életkor és a háztartás jövedelmének nagysága statisztikailag szignifikáns összefüggést mutat a hamisított termékek vásárlásával

– mondta el a kutatás eredményei kapcsán Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.

A kutatás eredményei szerint a fiatal középkorúak (31-45 évesek), illetve bevételeik alapján az alacsony jövedelműek (első és második jövedelmi ötödbe tartozók) vásároltak a legnagyobb arányban hamis terméket az elmúlt időszakban.

Az idei felmérésben az internetezők kevesebb mint egyötöde (17-18 százaléka) állította azt, hogy nézett vagy hallgatott nem jogtiszta filmet vagy zenét. Az illegális letöltést választók több mint fele (56 százalék) azzal indokolta a letöltést, hogy nem akar fizetni ingyen is beszerezhető tartalmakért, ami 5 százalékpontos emelkedést jelent tavaly óta. Továbbá ezen válaszadók 70 százaléka egyáltalán nem lenne hajlandó azért fizetni, hogy legális forrásból férhessen hozzá online tartalmakhoz.

Fotó: Pixabay

Az összes terméktípust figyelembe véve, továbbra is a bizonytalan forrásból származó gyógyszerek elutasítottsága a legerősebb a lakosság körében (92 százalék), ugyanakkor ez enyhe visszaesést jelent a 2012 óta mindig 94-95 százalék közötti értékhez képest. A kutatás szerint a ruházati cikkek elutasítottsága a lakosság körében a 2018-as adatokhoz viszonyítva 4 százalékponttal 71 százalékra emelkedett. Az illatszerek és kozmetikumok elutasítottsága terén nem történt változás (82 százalék) tavaly óta. Továbbá a megkérdezettek közel egyötöde (19 százaléka) vásárolna, illetve fogadna el illegálisan másolt, letöltött számítógépes programokat, ami összhangban van az elmúlt öt évben mért 15-20 százalékos aránnyal.

A lakosság kevésbé ítéli meg olyan szigorúan a hamis termékek árusítását, mint 2018-ban:

idén csak 56 százalék, tavaly pedig még 63 százalékuk tartotta bűncselekménynek a hamisítványok értékesítését, emellett valamivel több mint egyharmaduk (35 százalék) a fogyasztót is felelősségre vonná (ez 6 százalékpontos emelkedés tavaly óta).

A válaszadók 59 százaléka a jelenleginél szigorúbban büntetné a hamisítókat, 66 százalékuk pedig fontosnak tartaná a mostaninál gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzést: ez 6, illetve 5 százalékpontos csökkenést jelent a tavalyihoz képest.

A hamisítás veszélyeinek megítélésével kapcsolatban 2018-hoz képest 6 százalékponttal csökkent azoknak a válaszadóknak az aránya (45 százalék), akik szerint a hamisítás valóban veszélyes, ugyanakkor 9 százalékponttal megugrott azoknak a száma (30 százalék), akik úgy gondolják, hogy a jelenség valójában nem jelent igazi veszélyt. A veszélyekkel tisztában lévők csökkenő aránya valószínűleg összhangban van azzal a jelenséggel is, hogy a tavaly mért 56 százalék után idén már rekordalacsony, mindössze 47 százalék gondolja úgy, hogy a hamisítás következményeként munkahelyek szűnnek meg, továbbá 26 százalékról 32 százalékra nőtt a kérdés megválaszolása kapcsán a bizonytalanok aránya.

Az ismerethiányt az is alátámasztja, hogy idén csak a megkérdezettek 61 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a hamisítás miatt komoly bevételektől esik el a költségvetés, míg tavaly ez az arány 68 százalék volt, de a korábbi években akár 70 százalék feletti értéket is elért.

Aggodalomra adhat okot, hogy idén csökkent azon válaszadók aránya, akik tisztában vannak a hamisítás által okozott társadalmi és gazdasági károk következményeivel

– mondta el Németh Mónika.

A HENT titkára szerint ez a tendencia azért is jelent problémát, mert a korábbi nemzetközi kutatások becslései szerint hazánkban, az uniós átlagot meghaladóan, évente 11 ezer állás kiesése vezethető vissza a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó iparágakat sújtó hamisítás miatt.

Kapcsolódó cikkek