Egyszerűsödve módosul a stabilitási törvény

A stabilitási törvény tervezett módosítása az államháztartási hiány számítása terén semmiféle szabályt nem helyez hatályon kívül – közölte a Világgazdasággal a Pénzügyminisztérium (PM) annak kapcsán, hogy sajtóhírek szerint a kormány eltörölné Matolcsy György jegybankelnök miniszteri korszakának örökségét. A PM-nél hangsúlyozták, hogy az államadósság-mutató megállapítása kétféle módon történik. Az egyik az egységes uniós módszertan szerinti, úgynevezett maastrichti adósság kiszámítása (amely már nem az ESA95, hanem az ESA2010 alapján történik), ez elfogadott, alkalmas és irányadó a tagállamok közti nemzetközi összevetésre. A kormánytól független hazai statisztikai hatóságok is ezt használják a GDP-hez mért adósság arányának meghatározásakor. A másik a stabilitási törvényben szereplő, ettől némiképp eltérő nemzeti szabály, amelynek alapján az éves költségvetésekbe és zárszámadásokba bekerültek a várható és a tényleges adatok.

Az említett két módszertan közti eltérés a PM szerint sok esetben félreértéshez vezetett, célszerű volt egyértelműbbé tenni a szabályozást, és a maastrichti mutatót alkalmazni a stabilitási törvényben is. Ennek legfőbb indoka, hogy az Európai Unió a túlzottdeficit-eljárás (EDP) keretében eddig is az ESA2010 szerinti, eredményszemléletű hiányt és adósságot vette figyelembe. Ennek számítása és a konvergenciakritériumokkal való összhangja változatlan marad, a módosításnak tehát az EDP-hez nincs köze. A szaktárcánál jelezték, hogy a stabilitási törvény az államadósság arányának csökkentésére egy adósságképletet is meghatározott, ezt viszont eddig nem kellett használni. Mivel az adósságmutató legalább 0,1 százalékpontos csökkentésének abszolút követelménye és az uniós adósságcsökkentési szabályoknak történő megfelelés önmagában garanciális jellegű, ezt a kiegészítő szabályt nem indokolt már fenntartani.

Tíz hónap – 57,6 százalékos hiány

Októberben 271,8 milliárd forint volt az államháztartás központi alrendszerének hiánya, ami az év első tíz hónapját összegezve 575,4 milliárd forint, az éves előirányzat 57,6 százaléka – derült ki a PM tájékoztatásából. A január–októberi időszakban

a központi költségvetés deficitje 534,3, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaié pedig 121,9 milliárd volt, miközben az elkülönített állami pénzalapok 80,8 milliárd forintos többletet értek el. A múlt hónap végéig 933 milliárd forint uniós bevételt könyvelhetett el a büdzsé, míg a kedvezményezetteknek járó támogatások 1239,5 milliárdot tettek ki. Október végéig általános forgalmi adóból a 88,4 százaléka, személyi jövedelemadóból a 83,9 százaléka, szociális hozzájárulási adóból, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból a 81,4 százaléka, jövedéki adóból pedig a 84,9 százaléka teljesült az éves előirányzatnak. A tárca szerint az év egészére kitűzött 1,8 százalékos, uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiánycél tartható. | vg