Feladta a leckét a zöldáram a Mavirnak

Extra szabályozási, költség- és adminisztratív terhet ró a magyarországi villamosenergia-rendszerre, hogy drasztikusan bővülnek a hazai időjárásfüggő kapacitások, döntően a naperőművek. Együttes beépített teljesítményük 2021–2022-re elérheti a kétezer megawattot – válaszolt a Világgazdaság kérdésére a villamosenergia-rendszer irányítója, a Mavir Zrt. A hazai naperőművi kapacitás 2017 végén még csak 86,5 megawatt volt. A fellendült zöldáramtermelés miatti új feladatok nagyobb része a rendszerirányítónál és a vele együttműködő áramelosztóknál jelentkezik. Bár állják a sarat, a kezdeti megoldások folyamatos felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére kell készülni, mert a változás gyors adaptációt, folytonos tanulást követel minden érintettől – nyilatkozta lapunknak Biczók András, a Mavir vezérigazgatója. Ezért a társaság a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetésével felülvizsgálja a hatályos hálózatfejlesztési tervezési módszertanát.

Az időjárásfüggő kapacitások erősödő súlya több okból is kihívás. A fő probléma az, hogy az ilyen létesítmények villamosenergia-termelése erősen ingadozik, az áramellátásnak azonban egyenletesnek, de a kereslethez igazodónak kell lennie. Amikor túl kevés a – túlnyomórészt kötelezően átveendő – zöldáram, a Mavirnak és a vele együttműködő erőműveknek más forrásból kell pótolniuk, amikor pedig túl sok, csökkenteni kell (szakszóval visszaterhelni) valamely erőmű működését. Utóbbi esetben ráadásul a megújulóknál olcsóbban termelő létesítmények teljesítményét kell visszafogni. Többek között ezért korlátozzák Európa-szerte a zöldáram támogatott áron történő, kötelező átvételét (KÁT), és igyekeznek visszavezetni a megújulókat a piacra. Magyarországon ez utóbbit célozza a 2017 óta hatályos, metár nevű támogatási rendszer is. Ám mivel a hazai KÁT megszüntetése előtti, 2016 végi hónapokban a vállalkozások tömegesen kértek és kaptak KÁT-os naperőmű-létesítési engedélyt, mostanra dömpingszerű méreteket öltött e beruházások átadása. További gondot okoz, hogy az időjárásfüggők nehezen tudják betartani saját termelési menetrendjüket. Bár a Mavir szerint a pontosságuk egy 50 százalékos toleranciasávon belül jónak mondható, a társaság is úgy látja, hogy még számottevő tartalékok vannak ezen a téren. Egyes KÁT-os naperőműveknek többszörös a fajlagos kiegyenlítési költségük a független, aggregátorok által menetrendezett naperőművekéhez képest. Ráadásul a KÁT-os termelők egyáltalán nincsenek kitéve a piaci viszonyoknak, minimálisak a kiegyenlítési, menetrendtartási kötelezettségeik. Más szóval a naperőműveknek nagy a szabályozási igényük, ami rendszerszinten is növeli a kiegyenlítő energia árát, és növekvő kapacitás mellett ez egyre hangsúlyosabb. A társaság hosszú távú hálózatfejlesztési programja figyelembe veszi az átalakuló villamosenergia-piaci struktúrát, ez a rendszer átalakítását is magával vonja. A Mavir a határkeresztező összeköttetések bővítésével is hozzájárul a jobb nemzetközi integrációhoz. Két magyar–szlovák és egy magyar–szlovén távvezeték épül, és újabb összeköttetések is várhatók.

Jön az e-szerződés

Míg korábban havonta öt-tíz új egység került be a KÁT-rendszerbe, ma már több mint száz, 40-50 megawatt új kapacitással. Mivel ez jókora adminisztrációs terhet ró a Mavirra, a társaság áttér az elektronikus szerződésmenedzsmentre.