A versenyképesség főként tudás, mentalitás, korszerű menedzsment, hatékony és takarékos állami működés kérdése. Az állam egyik legfontosabb feladata, hogy elhárítsa az akadályokat az innováció útjából, ami összefügg a bürokráciacsökkentéssel, a meggondolt és komoly megtérülési szemléletű állami költekezéssel.
A Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak (NVT) a jövőben e területeken kellene javaslatokat megfogalmaznia – mondta a Világgazdaságnak Csath Magdolna, az NVT tagja. A versenyképesség javulásához fontos lenne a bizalmi szint emelése, hiszen a bizalomhiány gyakran túlzott bürokráciához vezet, ami pedig költséges. Még többet kell tenni a regionális versenyképességi különbségek csökkentéséért, a lemaradó régiók, megyék, falvak felemeléséért. Saját erőforrásainkat okosan kell hasznosítanunk, a nemzeti vagyonunkat pedig gyarapítanunk, és arra törekednünk, hogy folyamatosan javítsuk az életszínvonalat és az életminőséget.
A holnapi ülésen a gazdasági lassulás miatti gazdaságvédelmi megoldások is szóba kerülhetnek. „A jól célzott állami támogatásokkal kapcsolatban fel kell tenni a kérdést, hogy helyes-e ezeket vissza nem térítendő formában, a társadalomnak nyújtandó ellenszolgáltatás nélkül, elsősorban külföldi nagyvállalatoknak adni. Ez súlyos hatékonysági kérdés, hiszen minden ráfordításnak sok helye lehet, de ott van a legjobb helye, ahol a gazdaságot helyben és hosszabb távon erősíti” – jelentette ki. Az államnak inkább a hazai cégeket kellene erősítenie, és csökkentenie a kitettségüket egy esetleges világgazdasági válságnak. A kkv-szektor ugyanis rendkívül fontos a gazdaságnak, erre jut a foglalkoztatás csaknem 70 százaléka. „Ehhez képest alacsony arány jut rá az állami támogatásokból, holott a versenyképesség javításának a zászlóshajója lehetne” – mondta Csath Magdolna. Szerinte drasztikusan kellene csökkenteni a bürokráciát a szektorban, amelynek szereplőivel érdemi partnerséget és együttműködést kellene kialakítania az államnak. A terület munkaerőképzése és -továbbképzése is támogatásra szorul.
Az oktatás az elmúlt időszakban jelentősen átalakult. Mint Csath Magdolna elmondta, ennek hatásairól még nem közölt eredményeket a Versenyképességkutató Intézet, de látható, hogy a változtatások túlzottan a mostani igényeket, a fiatalok konkrét hiányszakmákba terelését akarják kiszolgálni. Ám a közeljövőben többféle képességre lesz szükségük a munkavállalóknak: digitális tudásra, kreativitásra, együttműködési és problémamegoldó képességre, mindehhez pedig színvonalasan felkészült és megbecsült tanárok is kellenének. „Ám még mindig alacsony az oktatók és az oktatómunka megbecsültsége, és a bürokrácia terjed a felsőoktatásban. Ez nem teszi motiválttá a jó tanárokat” – hívta fel a figyelmet. Ráadásul alacsony a doktoranduszok aránya a tudományos, műszaki képzésben végzők, illetve e területeken kutatók között, holott nélkülük elképzelhetetlen a tudás- és innovációalapú gazdaságfejlődési útra való áttérés.
A Világbank a Doing Business című tanulmányában már elismerte a tanács által kezdeményezett változtatások helyességét, nemrég egy hellyel feljebb került Magyarország a Világgazdasági Fórum listáján, legutóbb pedig az IMF tanulmánya mondott hazánkról kedvező véleményt a Program a versenyképesebb Magyarországért című tanulmányban. Ez utóbbi az NVT részvételével készült, és kormányprogram is lett. „De ez nem elég, hiszen nem új jelenség a versenyképességi lemaradásunk, és a javulás ellenére sem értünk el jelentős fordulatot. Még nem vagyunk a fejlett, tudással versenyző országok között” – fogalmazott Csath Magdolna, aki szerint olyan gazdasági szerkezetet kell kialakítanunk, amelyben az emberek jó minőségű és jól fizető munkahelyeken dolgozhatnak.
A kkv-szektor
a munkavállallók
70
százalékát foglakoztatja, ezért is rendkívül fontos
