Kongatják már a vészharangot

A kedvencállat-praxisokon kívül a magyar állatorvosi hivatás helyzete lassan kritikussá válik – egyebek mellett erről is beszélt a Világgazdaságnak a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) főtitkára. Horváth László elmondta, hogy Magyarországon az állatorvosi ellátottság szerkezete és az állatorvosi szolgáltatás területenkénti megoszlása az elmúlt harminc évben nagymértékben átalakult. Ezeket a folyamatokat összegezve az látszik, hogy a szakma helyzete – különösen a haszonállat-ellátás terén – folyamatosan nehezedett.

A szolgáltató állatorvosok a magyar nemzeti vidékfejlesztési stratégia fontos közreműködői, hiszen mind az állattartókkal, mind pedig az állati termékeket termelő mezőgazdasági nagyüzemekkel folyamatos szakmai kapcsolatban állnak. Állatorvosok nélkül nincs, nem lehet sem megbízható járványvédelemről, sem élelmiszer-biztonságról beszélni

– mutatott rá.

A friss diplomás állatorvosok száma általában 100–110 fő között van egy évben, mintegy 65 százalékuk nő. Az elnőiesedés egyik következménye, hogy a végzettek döntő többsége a kisállatokkal foglalkozó praxisokban helyezkedik el, és csak kevesen választják a haszonállatos munkát. (Ebben kivételt képeznek a lovak, ez a terület a női állatorvosok között is népszerű.)

Ugyanakkor az is tény, hogy a haszonállatok száma folyamatosan csökken, koncentrálódik, míg a kedvtelésből tartott kisállatok száma ugrásszerűen megnőtt. Ezt pontosan követte az állatorvosi ellátottság is.

A MÁOK körülbelül 2400 praxisengedéllyel rendelkező szolgáltatót tart nyilván.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatják