Meglepetés az infláció októberi növekedése
Ráski Péter | Októberben 2,9 százalék volt az infláció, ami megegyezik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásával – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A maginfláció esetében az elemzők kismértékű mérséklődésre számítottak – lapunk konszenzusa 3,8 százalékot prognosztizált –, azonban az előző havi 3,9 százaléknál is magasabb, 4 százalék lett a mutató, ezzel elérte a jegybanki célsáv tetejét (az MNB inflációs célja 3 százalék, plusz-mínusz 1 százalékos toleranciasávval). A nemzeti bank által számolt adószűrt maginfláció jelentős mértékű, 0,3 százalékpontos emelkedést könyvelhetett el, így a 3,4 százalékos várakozás helyett 3,7 százalék volt októberben. Mivel mindhárom inflációs mutató felfelé mozdult, az árnyomás is nőtt a tizedik hónapban. Legközelebb a decemberi kamatdöntő ülésen módosíthat a monetáris kondíciókon az MNB, elsősorban kommunikációs lépés várható – értékelt a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Érdemi lépésként a kamatfolyosó aljának emelése jöhet szóba, ugyanakkor a devizakamatcsere-ügyletek állományán csökkenthetnek, visszavonva a szeptemberi, kismértékű lazítást. De a jegybank még akkor is kivárhat a szigorítással, ha a maginfláció tartósan a célsáv teteje felett lesz. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint az MNB a következő hónapokban is kiváró állásponton maradhat, ugyanis az erős belső kereslet hajtotta árnyomást ellensúlyozza az alacsony importált infláció, a jegybank legközelebb decemberben vizsgálhatja felül a monetáris feltételeket.
A bázishatás miatt az év végére 4 százalék közelébe emelkedhet a fogyasztói árindex, 2020 elején még magas maradhat, majd a jövő év második felében 3 százalék körül stabilizálódhat – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is hasonló árnyomást prognosztizál, 2019-ben 3,4 százalékos fogyasztói árindexre számít, a maginfláció pedig tartósan 4 százalék közelében alakulhat. Jövő év májusától 3 százalék alá eshet a fő inflációs mutató, ez esetben 2021 előtt nem lesz szükség a monetáris kondíciók szigorítására – fűzte hozzá. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője decemberre 3,8 százalékos inflációra számít, az idén 3,3, jövőre pedig 3,5 százalék lehet a pénzromlás üteme. A lakossági inflációs várakozásoknál az elmúlt időszakban változás történt, az idén már egyre többen számítanak 4 százalékot meghaladó drágulásra – szögezte le a szakértő. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy véli, az általános árszínvonal-emelkedés egyértelműen az élelmiszerek drágulásának tudható be, a sertéspestis hatása a feldolgozott élelmiszerek árába is begyűrűzött, emellett a dohánytermékek jövedéki adójának emelése is erősítette a maginflációt.
Részben azért drágultak az élelmiszerek, mert a sertéspestis hatása a feldolgozott élelmiszerek árába is begyűrűzött
