Budapesten továbbra is magas a lakóingatlanok túlértékeltségének kockázata, az országos árszint azonban még a fundamentumok által indokolt alatt van – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakáspiaci jelentésének bemutatóján. A lakásárak éves növekedési üteme az év első felében országos átlagban kissé gyorsult, 16,3-ről 17,1 százalékra, Budapesten viszont 24,8 százalékról 22,5 százalékra lassult. A harmadik negyedévben országszerte tovább mérséklődött a drágulás üteme, így 16-17 százalékos éves nominális áremelkedésre lehet számítani, ami a következő években fokozatosan egy számjegyűvé mérséklődhet. A községekben az első fél évben mindössze 2,9 százalékkal emelkedtek az árak, ami tovább nyíló árollót jelez a városokhoz képest – mutatott rá Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője a jelentést ismertetve.
A MÁP Plusz hatására számottevően csökkent a befektetői kereslet, összességében 15-20 százalékkal csappant meg a lakáskeresések száma a harmadik negyedévben a közvetítőknél, de a lakhatási kereslet változatlanul erőteljes az újlakás-piacon. Az MNB összesítése szerint csaknem húszezer lakással az idei lehet a csúcsév az átadások terén. Jövőre viszont már legfeljebb 18,5 ezer, 2021-ben pedig 16 ezer új lakás készülhet el. A megújulási ráta európai uniós összevetésben is rendkívül alacsony, Budapesten 0,4 százalékos Varsó 2,5, Bécs 1,5, Prága 0,9 és Bukarest 0,7 százalékos átlagával szemben. Ráadásul a helyzet nem fog javulni, látva a várható átadások számának lefutását: a harmadik negyedévben mindössze 770 új lakás építését tervezték, ami erősen elmarad a korábbi negyedévek két-háromezres átlagától. A bérleti piacra vonatkozó jegybanki jelentés szerint ma egy átlagos egyszobás lakás bérlésére a tipikus jövedelem 46 százalékát, egy háromszobáséra pedig a 78 százalékát kénytelenek fordítani a bérlők Magyarországon, szemben az 38 és 67 százalékos arányával. A vásárlóerő-paritással számolt, szabadon elkölthető jövedelem így Budapesten mindössze 290 euró, az unióban viszont átlagosan 482 euró, ami azt jelenti – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója –, hogy a magas bérleti díjak valódi versenyképességi problémává váltak. Mindez a külföldön dolgozók hazacsábítását is nehezíti, ráadásul a lakásvásárlás lehetősége is romlott, különösen a harminc év alattiak számára. Az áremelkedés miatt a lakáshitel-szerződések volumene masszívan, 20 százalékkal bővült egy év alatt, de a hitelből történő lakásvásárlások aránya továbbra is kevesebb mint 46 százalék. A szerződésszám nem nőtt, de az átlagos futamidő igen, és az átlagos hitelösszeg is magasabb lett: használt ingatlan vásárlásához 9,8 millió, új lakásra 13 millió forint kölcsönt igényelnek most a vevők.
A budapesti átlagos kínálati ár négyzetméterenként 720 ezer forinton tetőzött a harmadik negyedévben, az áremelkedés csökkenő dinamikát jelez. A tranzakciók száma az első fél évben Budapesten 30 százalékkal esett vissza, miközben országos átlagban csupán 5 százalékkal.
