A Figyelő cikke szerint Parragh azt is elmondta, hogy vállalatok az export révén egy nagyobb piacon vannak jelen, a külpiacon pedig kénytelenek sokkal inkább versenyezni, a tudásra építeni – ez a tudás a hazai piacon is versenyképesebbé teszi őket.
Ez biztosítja, hogy nőjön a magasabb hozzáadott érték, ez több bevételt eredményez, ami javítja az ország költségvetési pozícióját, a másik oldalon pedig javítja a vállalat pénzügyi pozícióit
– fogalmazott az MKIK elnöke.
Parragh szerint szemléletváltásra van szükség, ami alapvetően gépekre, berendezésekre vonatkozik, holott az exportképességhez jobb menedzsment, jobb munkaszervezés, jobb know-how szervezés, tehát egy sokkal erősebb szellemi háttér szükséges, ami hatékonyabb működést hoz maga után.
Az exportálásnak nagyon erős hatása van a gazdasági növekedésre
– hangsúlyozta Parragh László. Az exportnak felhajtó ereje van a nemzetközi kereskedelemben, jövedelmet termel, így finanszírozhatóvá válik az innováció, valamint egy lépcsőfokkal magasabbra teszi a méretgazdaságosságot.
Fotó: Kallus György / VG
Kockázati tényezőként kiemelte, hogy minél exportorientáltabb egy gazdaság, annál inkább ki van téve a válságoknak. „Minél többet viszek a külpiacokra, ha ott zavarok támadnak, rosszabbodhat az értékesítés.” Parragh szerint ezt a kitettséget úgy lehet csökkenteni, hogy a cégek diverzifikációra törekszenek, azaz több országba, több külpiacra exportál.
A magyar gazdaság exportjának 86 százalékát az EU-ba megy, annak nagy része pedig a Kárpát-medencébe – ha ezek meginognak, az MKIK elnöke szerint súlyos következményei lehetnek a magyar gazdaságra.
– tette hozzá.
Az MKIK elnöke szerint koncentrálni kell a belső fogyasztásra is:
ha megbicsaklik az export, a belső fogyasztás még segíthet. Elemi érdekünk, hogy erősítsük a beszállítói láncokat. Szerinte ma 2-3000 olyan cég van, ami exportképes.
A gazdaság sokféle -vezérelt lehet: mennyiség, innováció és lehet elsődlegesen belső fogyasztás vezérelt is. A magyar gazdaság egy átmeneti állapotban van: a mennyiségűről a tudásgazdaság felé. Kiemelte, hogy az evolúciós fokokat nem lehet átugrani: ma messze az USA az, ami ezt az összefüggést a legjobban érti és megragadja – elég csak az űrtechnológiára vagy a gyógyászatra gondolni. „Ma az USA állítja elő a világ GDP-jének 40 százalékát, miközben a lakosság arányát nézve nem éri el az 5 százalékot” – fogalmazott az iparkamara elnöke, hozzátéve: Japán is ezen az úton jár, ahogy ma már Kína is.
Pontosan tudjuk, hogy a tudásnak akkor lesz létjogosultsága, akkor lesz működőképes, ha összekötjük termelést, a továbbképzéssel és az innovációval.
Az exportnak és a tudásnak is a fő kérdése a humán tőke, egyáltalán nem az eszköz, hiszen az eszközt a humán tőke állítja elő – hangsúlyozta Parragh László. Szerinte rajtunk áll, hogy milyen humán tőkét tudunk létrehozni, és hogyan tudunk elmozdulni a tudásalapú gazdaság felé.
