Paks 2 finanszírozása újra az Országgyűlés elé kerülhet
Hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a Paks 2 projekt finanszírozási szerződésének módosítása, mellyel egyidejűleg a beruházás befejezésének határideje is módosul – mondta a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn, az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán.
Süli János felidézte, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatos európai bizottsági vizsgálat közel kétéves leállást okozott, és a magyar és uniós előírásoknak való megfelelés miatt szükség volt áttervezésekre is.
Magyarország a végtörlesztés határidejét szeretné kitolni, ennek értelmében a magyar állam nem 2026-ban kezdené a 10 milliárd eurós hitel törlesztőrészletének és a kamatának a visszafizetését, hanem akkor, amikor a blokkokat üzembe helyezték – jelezte a tárca nélküli miniszter.
A módosítás a törlesztési határidőt érinti, a finanszírozási szerződés egyéb feltételeit nem.
Süli hangsúlyozta azt is, hogy a fővállalkozó Roszatom októberben átadta az új blokkok műszaki tervét a Paks II. Zrt.-nek, ami az egyik szükséges feltétele, hogy a létesítési engedélykérelmét jövő nyáron be tudják nyújtani az Országos Atomenergia Hivatalnak, amely nemzetközi szakértők bevonásával értékeli az átadott dokumentációt.
A hivatalnak a kérelem elbírálására 15 hónap áll majd rendelkezésére.
A tárca nélküli miniszter úgy fogalmazott, a biztonság a legfontosabb, nem a határidő. Hangsúlyozta, jelenleg azon dolgoznak, hogy kellően megalapozott legyen az engedélykérelem.
Olyan blokkokat kell építeni, amelyek 60 évig, a tervezett üzemidő végéig biztosítják Magyarországon az időjárástól független, biztonságosan előállítható, a lehető legolcsóbb villamos energiát – emelte ki.
Süli elmondta, hogy nyáron megkezdődött a felvonulási épületek építése, a két új blokk kivitelezéséhez összesen több mint 80 kiszolgáló épület szükséges.
A projekt nemzetközi együttműködésben épül. Eredményesen zárult az irányítástechnikai tender, amelynek nyertese a francia-német Framatome-Siemens konzorcium, a turbinákat pedig az amerikai-francia General Electric-Alstom gyártja.
Magyarországon az elektromos áram átlagosan 32 százaléka importból származik, de vannak olyan napok, amikor az 50 százalékot is meghaladja a behozatal aránya.
Jelenleg még van importlehetőség Európában, de mivel öreg az európai erőműpark, hosszabb távon importból sem lehet majd beszerezni elfogadható áron a szükséges áramot. Ezért az új paksi blokkok megépítése nélkül nem biztosítható hazánk biztonságos áramellátása – fejtette ki a tárca nélküli miniszter.
Kitért arra is, hogy az ENSZ Aarhus Megfelelési Bizottsága elutasította a Greenpeace ENERGY és társai Paks 2 ügyében benyújtott panaszát. A genfi testület döntésével megerősítést nyert, hogy Magyarország a környezetvédelmi engedélyezési eljárás során az Aarhusi Egyezménynek megfelelően járt el, illetve a magyar jogszabályok összhangban vannak az egyezmény előírásaival.
