BUX 52,169.8
-0.34%
BUMIX 4,272.85
-0.82%
CETOP20 2,447.09
-1.80%
OTP 17,300
-2.20%
KPACK 8,500
+2.41%
0.00%
0.00%
0.00%
-4.59%
ZWACK 16,700
+1.21%
0.00%
ANY 1,555
+0.32%
RABA 1,350
-1.46%
-0.20%
-0.59%
-0.59%
-0.80%
-0.90%
-2.91%
+0.48%
-3.45%
+1.38%
OTT1 149.2
0.00%
-1.29%
MOL 2,684
+1.21%
+1.16%
ALTEO 2,270
-2.16%
+2.61%
-0.40%
EHEP 1,695
+3.04%
+1.27%
-0.60%
MKB 1,972
0.00%
-1.67%
-0.71%
0.00%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
+1.89%
0.00%
-4.91%
-2.07%
-1.24%
NUTEX 15.08
-2.46%
GOPD 12,000
-6.25%
OXOTH 4,574
+0.04%
-1.85%
NAP 1,160
-34.83%
0.00%
-4.76%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Ukrajnából jön a legtöbb vendégmunkás

Két éve a három legnagyobb munkaerőküldő országból mintegy tizenegyezren érkeztek Magyarországra. Számuk szeptember végéig már megközelítette a harminckétezret.

A z Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) adatgyűjtéséből – amelyet a Világgazdaság kérésére készített el – kiderült: 43 881 ukrán rendelkezik munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel. Az Európai Unión kívüli országokból Magyarországra érkező munkavállalók között ez a legmagasabb szám. A statisztika szerint a második legtöbb engedéllyel (6199) a szerbek rendelkeznek, míg a harmadik legtöbb dolgozót Kína adja, 2965-öt. Ázsia legnagyobb országát szinte alig lemaradva Vietnám (2778 fővel) követi, de szép számmal vannak jelen a magyar munkaerőpiacon indiai munkavállalók is (1806).

Az OIF január és szeptember között született pozitív döntéseit tartalmazó listát, amelyen a munkavállalás céljából benyújtott tartózkodásiengedély-kérelmek szerepelnek, szintén az ukránok vezetik 26 ezernél is több engedéllyel.

A második helyen itt is a szerbek állnak 3710 jóváhagyással, míg a harmadik helyre a vietnámiak kerültek 1413 hozzájárulással. A statisztikából kitűnik, hogy a küldő országok esetében a korábbi évekhez képest nem történt nagyobb változás.

Fotó: MTI/Balázs Attila

A Magyarországra érkezett munkavállalók száma viszont 2017-hez képest drasztikusan nőtt: amíg két éve a lista első három küldő országát figyelembe véve még összesen 11 464 munkavállalót regisztráltak harmadik országból, addig tavaly már ennek több mint a háromszorosát, 34 744-et. Ez idén szeptemberig 31 449-re csökkent.

A külföldi munkaerő bevonása a termelésbe több szempontból is előnyös. Egyrészt csökkenti a szezonálisan időről időre megugró túlmunkát, extra túlórákat, pluszműszakokat, és elősegíti, hogy a munkavállaló saját igényei szerint maga döntsön ezek vállalásáról. Másrészt biztosítja, hogy a hazai vállalatok képesek legyenek termelni, és ne kelljen a munkaerőhiány miatt átszervezni a kapacitásokat. „Könnyű belátni, hogy mindez már rövid és középtávon is rendkívül kedvezőtlen helyzetet teremtene” – hívta fel a figyelmet a Prohuman, az ország legnagyobb munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalata. Szerintük az utóbbi időben ugyan látható némi lassulás a munkaerőhiány tekintetében, de még mindig erős túlkereslet figyelhető meg a munkaerőpiacon.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatják

Kapcsolódó cikkek