BUX 39,234.2
-5.50%
BUMIX 3,852.63
-1.33%
CETOP20 1,952.57
-0.70%
OTP 9,010
-8.17%
KPACK 3,100
0.00%
-0.91%
-4.35%
+0.85%
-4.00%
ZWACK 17,400
-1.42%
-1.96%
ANY 1,610
-1.23%
RABA 1,165
+0.43%
-1.79%
-4.44%
-1.33%
-2.27%
+2.19%
-2.73%
-1.50%
0.00%
+1.03%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,504
-9.14%
+1.69%
ALTEO 2,200
-5.98%
0.00%
-3.02%
EHEP 1,595
-5.62%
-0.67%
-3.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
-1.90%
-3.60%
-2.60%
-1.27%
-2.75%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,370
-9.89%
+2.10%
NAP 1,206
0.00%
-15.15%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A magyar gazdaság erős bástyája az Alföld

Az Alföld megyéi is erősítik a magyar gazdaságot – méltatta a tájegység gazdasági teljesítményét Varga Mihály pénzügyminiszter.

A kormány munkahelyteremtő intézkedéseinek, vállalkozásbarát adópolitikájának és a vidéki Magyarországot segítő programjainak köszönhetően mára azon térségek is dinamikusan fejlődnek, amelyek korábban a felzárkózás nehézségeivel küzdöttek – hangsúlyozta Varga Mihály a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara TOP100 kiadványát értékelő rendezvényen.

A pénzügyminiszter kiemelte: a magyar gazdaság jó teljesítményéhez jelentős mértékben járult hozzá a két tiszántúli megye.

A magyar gazdaság válságálló-képessége összehasonlíthatatlanul jobb, mint egy évtizede

– emelte ki Varga Mihály.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Mint mondta: a globális lassulás ellenére hazánk továbbra is növekedési pályán van, a bővülés ütemét tekintve Magyarország az első az uniós rangsorban. A miniszter megjegyezte, hogy a csökkenő államadósság, az egyre kisebb mértékű adók és járulékok, valamint a kevesebb adóadminisztráció kedvező környezetet teremt a magyar vállalkozások és a befektetni szándékozó külföldi cégek számára is. Varga Mihály kifejtette: a Hajdú-Bihar, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei adatok is azt bizonyítják, hogy a magyar gazdaság fejlődéséből a vidék is kivette a részét.

  • Hajdú-Biharban 2010 óta 74 százalékkal,
  • Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 58 százalékkal
  • nőttek a helyi iparűzési adóbevételek, ami a helyi vállalkozások erősödését jelzi – tájékoztatott Varga Mihály.

    Mindkét megyében dinamikusan nő a foglalkoztatottság is, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 143 ezerről 162 ezerre, míg Hajdú-Bihar településein 186 ezerről 232 ezerre nőtt a számuk 2010 óta, és ez szinte teljes egészében a versenyszektor munkahelyteremtésének tudható be – hangsúlyozta a tárcavezető. A miniszter a felzárkózást segítő kormányzati intézkedésekről szólva elmondta: a munkaerő-piaci reformprogram, a Nagyvállalati Beruházási Program, az uniós források hatása megmutatkozik abban is, hogy mindkét megyében 2,5-szeresére nőtt a fejlesztések összértéke az elmúlt évtizedben.

    Varga Mihály tájékoztatott arról is, hogy a foglalkoztatási és munkaügyi terület, amely nem része a hagyományos pénzügypolitikának, a munkaügyi reformprogram lezárásával a jövőben az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül. Az erről szóló javaslatot a miniszter már 2018. májusi kormányalakításkor megtette a miniszterelnöknek, aki a felvetést támogatta.

     

    Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek