Elkerülhetetlen lesz némi lassulás
Mi a kulcsa annak, hogy a romló külső környezet, különösen a lassuló német gazdaság mellett fennmaradjon a magyar gazdaság növekedése?
Az elmúlt időszakban a belső kereslet, mindenekelőtt a beruházások kiugróan magas emelkedése volt az egyik legfontosabb tényező a hazai gazdaság növekedésében. A GDP 60 százalékát adó háztartási fogyasztás öt éve szintén pozitívan járul hozzá a bővüléshez. A lassuló európai gazdasági környezetben nőni fog a belső kereslet jelentősége, így fontos a további élénkítése. Ennek egyik eszköze a fiskális költekezés, amelyre a kedvező hiányszámok teret is adhatnak. A kormányzat nemcsak a magángazdaságra, hanem saját magára is költhet a hiánycélok megsértése nélkül. De nem elég költeni, jól és hatékonyan kell csinálni. A GDP harmadik negyedéves, erős, 5,1 százalékos növekedéséhez a belső kereslet mellett a jó exportteljesítmény is hozzájárult, ami a külső piacok tartós gyengülése mellett valószínűleg nem fenntartható. A belső kereslet robusztussága azt mutatja, hogy építhetünk erre a tényezőre, de némi lassulás elkerülhetetlen lesz.

Fotó: Kallus György / VG
A 2017. márciusi megalakulása óta mennyiben bizonyította létjogosultságát az NVT? Mennyire eredményes a gazdaságpolitika és a versenyszféra közös megoldáskeresése?
A közös megoldáskeresés jó megfogalmazás, és az NVT kiváló fórum erre. A tanácsban képviseltetve van a kormányzati, az akadémiai, a kereskedelmi, a tanácsadó és az ipari szektor is. Egy döntéshozó vagy tanácsadó testület sokszínűsége nagyban növeli a döntések és a javaslatok minőségét. Mindannyian ugyanazokat a főbb problémákat látjuk, de más szemszögből. A tagok szabadon fejthetik ki az álláspontjukat, javasolhatnak témákat, mutathatnak be saját elemzéseket, ezeket pedig valóban figyelembe veszi a kormány, tehát hatékony konzultációs testületként működik a tanács. A kereskedelmi és ipari szektor több olyan esetet is jelzett, amely mutatja, hogy milyen betokosodott rutinok terhelik a gazdaság működését. Ezek többnyire valamilyen parciális érdek régi beidegződései, amelyek a szabályozói oldal vakfoltjában vannak. Apró tüskék a köröm alatt, amelyeket ki kell szedni. Egy másik jó példa az oktatás. Az állam, az akadémia és a gazdasági szféra is tudja, hogy az oktatást jobban a gazdaság igényeihez kell igazítani. De hatékony megoldást egyedül egyikük sem fog tudni kidolgozni. Úgy érzem, ezen a területen igazán jó akciókat sikerült közösen meghatároznunk. Emellett vannak olyan problémák, amelyek csak bizonyos szemszögből, pozícióból láthatók jól. Például többen jeleztük: nehézkes a felnőttképzések dokumentációja, és ez hátrányosan érinti mind magukat a vállalatokat, mind a munkavállalókat, végső soron kevesebb képzés valósul meg. Nyilván nem ez volt a szabályozó célja, ám ez a hatás az ő szemszögükből nem látszott. A jelzéseknek hála megkezdődött az egyszerűsítés, az átalakítás.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja