Újabb két cég esetében jutott el a meggyanúsításig a vontatottan haladó nyomozás során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága abban az ügyben, amely azért indult, mert 2009-ben, a baloldali kormányok idején, egyes cégek nem létező gépekre, százmilliókat meghaladó vidékfejlesztési támogatásokra pályáztak tucatszámra. Mint a cikk írója feltárta – és ennek nyomán nyomozás is indult – a Vegoline Kft., a Nagyaszos-Alma Kft., a Borsodi Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Kft. és más, azonos vállalkozói körökhöz tartozó cégek összesen több milliárd forintnyi uniós támogatást igényeltek és kaptak meg jogosulatlanul az azóta megszüntetett Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól. A nyomozó hatóság megindokolhatatlan okból az ügyeket külön kezelte, pedig a cégeket az ügylet végén még egy közös részvénytársaságba is bevonták, lényegében egyértelművé téve az azonos érdekcsoport meglétét. Mindenesetre a Vegoline Kft. ügyében – amely a Magyar Nemzet részletes tényfeltárása nyomán nagy sajtónyilvánosságot kapott – több mint háromévnyi nyomozás után a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség 2018. január 10-én vádiratot nyújtott be négy vádlottal szemben. A Nyíregyházi Törvényszék még tárgyalja az ügyet. Ez esetben már beigazolódott, hogy egy kiterjedt céghálót üzemeltető társaság úgy jutott több százmillió forinthoz 2010-ben, hogy le sem gyártotta azt a gépet, amelyre a támogatást igénybe vette. Ez főként azért érdekes, mert az akkori szabályok szerint a pályázók csak egy elfogadott hatósági listáról választhattak gépet, a listára pedig a felügyelők által jóváhagyott, működő gépek kerülhettek volna. Mégis rákerült a nem létező gép a listára, és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal is kifizetett a beszerzésére több mint háromszázmillió forintot.
Hasonló a helyzet a többi cég esetében is, például azoknál, amelyeknél a nyomozó hatóság csak most jutott el odáig, hogy gyanúsítottként kihallgassa az érintett személyeket. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ügyészség tájékoztatása szerint
a Nagyaszos-Alma Kft., illetve a Borsodi Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Kft. esetében összesen öt személyt hallgattak ki gyanúsítottként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt. Az élelmiszeripar fejlesztésére létrehozott pályázaton egyébként legalább egy tucat cég járt el a Vegoline-hoz hasonlóan, nem véletlen, hogy többségüket felszámolták, vagy már meg is szüntették, a Borsodi Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Kft.-t éppen a múlt héten.
Egyébként ezek az ügyek rávilágítanak arra a tényre, hogy az
Európai Bizottság miért is szabott ki több mint 6 milliárd forint büntettetést Magyarországra. Ugyanis – mint arról a Világgazdaság kérdésére az Agrárminisztérium beszámolt – a büntetés még az Új Magyarország vidékfejlesztési program indulásakor kialakított hibás intézményrendszer és ellenőrzési eljárásrend következménye, az akkori kormányok erre vonatkozó hibás döntései miatt a kötelező közbeszerzési eljárásoknak nem volt részletes utóellenőrzésük.