Pörög a csoki-külkereskedelem

Látványosan nőtt a magyar édességgyártás eredményessége: a mintegy 250 vállalatot felvonultató és csaknem ötezer alkalmazottat foglalkoztató szakágazat árbevétele a 211 milliárd, nyeresége pedig a kilencmilliárd forintot is meghaladta a múlt évben – mondta el egy konferencián Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Hasonlóan biztató az édességgyártás külkereskedelmi teljesítménye is, a négy évvel korábbi adatokhoz képest tavaly a csokoládékészítmények exportja csaknem 30 millió euróval, importja mintegy 60 millió euróval emelkedett.

A fejlesztések támogatására a továbbiakban is szükség lesz, mert miközben a klímakrízis a világ élelmezését és például az édességgyártás alapanyag-ellátását is veszélyezteti, gyorsan alakulnak át a fogyasztói igények és a vásárlási szokások is – fejtette ki Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. Az édességgyártóknak versenyképességük további megőrzéséhez, erősítéséhez olyan fenntartható megoldásokat kell találniuk, amelyek ötvözik a legjobb hagyományokat és az innovatív válaszokat az új kihívásokra.

Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület kibocsátásmérséklésekkel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás következményeit többek között a mezőgazdaságban is tapasztaljuk: például négy fő gabonafajta terméshozamát már ez egy Celsius-fokos felmelegedés is 10-15 százalékkal vetette vissza. Ha folytatódik a trend, akkor az Agrárgazdasági Kutató Intézet előrejelzése szerint az évszázad végére a kukorica hozama itthon akár 35 százalékkal, a búzáé pedig 25 százalékkal csökkenhet – mondta. Más előrejelzések szerint akkorra a kakaótermesztésre is alkalmatlanná válhat a klíma az egyenlítői övezetben, így az édességgyártás egyik különösen fontos alapanyaga 2050-re teljesen eltűnhet az éghajlatváltozás következtében.

Az édességgyártók eredménye tavaly meghaladta a

9

milliárd forintot