Többen keresnek medvehagymára, mint tarjára

H. Gy. | Nincs mese, a magyar házi gasztronómia a csirkemell körül forog, ami önmagában nem probléma, hiszen ez a húsfajta a világon a leggyakrabban fogyasztottak közé tartozik. Ám a Google keresési analízise nemcsak arra mutat rá, hogy mi a kedvenc, hanem arra is lehet következtetni belőle, mi a legegyszerűbben hozzáférhető alapanyag itthon. Természetesen a csirke, ami karcsú választék annak tükrében, hogy a hazai ételkészítés és ételfogyasztás komoly reformáción esett át – elvileg. Márpedig az analízis grafikonjából az derül ki, hogy a keresések jellemzően az ünnepek körül ugranak meg, amikor szélesedik a kínálat. De jól látszódik, hogy egész évben nincs más, csak a csirke, vagyis az ünnepi kreativitás is kimerül az olcsó, egyszerű csirkemell elkészítésében.

A grafikon szerint a január, a február és a március nem a csirkemellről szól, ám az április, a május, a július és a téli ünnepek (szilvesztert kivéve) igen. (A tarjarecepteket csak a karácsonyi időszakban keresik a magyar háztartások, és az összkeresési adatokat tekintve csak a negyedik helyre jutott fel.)

A második legtöbb keresés egy meglehetősen trendi alapanyagra mutat, ez pedig nem más, mint a medvehagyma. A legtöbb keresés természetesen márciusban és áprilisban mutatkozik, amikor a termék szezonja van, ám meglepő, hogy többen keresnek rá, mint a tarjára. Ugyancsak érdekes, és a magyar háztartások nyitottságát mutatja a nemzetközi ételek iránt, hogy a tiramisu keresési számai a harmadik legerősebbek.

Bár ez az olasz édesség a nyolcvanas évek óta rendkívül fontos desszertnek számít – itthon is –, ám elgondolkodtató, hogy lenyomja a megszokott esküvői aprósüteményeket vagy a magyar tiramisuként emlegetett somlói galuskát (persze, ez utóbbi elkészítése sokkal bonyolultabb is).

A magyar háztartások trendkövetők. Megdőlni látszik a sárga leves – lapos hús (húsleves – rántott hús) tandemjéről szóló sztereotípia, hiszen a top 10-es keresési listára felkerültek a spárga-, az édesburgonya- és a bulgurreceptek is. Ezek egyike sem volt része a hagyományos, nyolcvanas évekből átmentett háztartás konyhai alapanyagainak. Sőt, az első kettő még drágának is tekinthető a magyar pénztárcához mérten, mindezek ellenére jó hír, hogy itthon is van rájuk kereslet.

A németeknél a spárga hollandi mártással készítve szinte nemzeti eledelnek számít, itthon azonban a hollandi mártást még csak hírből sem ismerik. Pedig a századelőn nagyon is fogyasztották. A bulgur pedig egyenesen gyönyör a profi séfek számára, hiszen olyan alapanyagról beszélünk, amely olcsón és jól feldolgozható módon tudja varázslatossá tenni a főételt. Az pedig csoda, hogy az édesburgonyát itthon ismét megismerték, mert a második világháború után szinte teljes egészében kikerült a magyar táplálkozási rendszerből, holott Kolumbusz Kristóf után itthon is jól ismert növényfajta volt, a népies elnevezése batáta (a spanyol batatas után).

Vagyis a magyar gasztro­for­ra­dalom az otthonokban is érezteti hatását, de azért a hagyományos ízekre is nagyon kíváncsiak vagyunk, ennek köszönheti a tarja, a karaj és a fasírt a negyedik, ötödik és hatodik helyét.