Tőkével váltják ki a munkaerőt

Ráski Péter | Folytatódik a gazdasági felzárkózás az eurózónához, megvan a 2 százalékpontos növekedési előny – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója az Inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón. Az idén 4,9, jövőre pedig 3,7 százalékkal emelkedhet a bruttó hazai termék (GDP). A jegybank közgazdasági előrejelzéssel foglalkozó osztályát vezető igazgató a Világgazdaság kérdésére elmondta: hosszabb távon 3,5 százalék lehet a potenciális növekedés – ezzel megegyezők a prognózis számai –, amit a beruházások magas szintje indokol.

A korábban vártnál sokkal dinamikusabb lehet a beruházási ciklus, a fejlesztések 10 százalék feletti bővülést mutathatnak 2019-ben

– magyarázta Balatoni András.

A fejlesztések jelentős bővülése következtében az EU-ban az írek mögött Magyarországnak lehet a második legmagasabb, mintegy 29,1 százalékos a beruházási rátája.

A jövő évtől változik a fejlesztések szerkezete. Az állami beruházások mértéke kissé csökken, amit a vállalati és a lakossági fejlesztések kompenzálnak, így a szektor összteljesítménye továbbra is emelkedhet. Az MNB igazgatója hozzáfűzte: a GDP-arányos beruházási ráta tartósan magas maradhat, 29–30 százalék között mozoghat 2022-ig.

„A külső kereslet visszafogott lesz, a bérdinamika prognózisán viszont kissé emeltünk” – fejtette ki a jegybankár. A képzett munkaerőért folyó verseny mérséklődött, emögött az áll, hogy a vállalatok tőkével váltják ki a munkát, vagyis automatizációra, digitalizációra fordítanak fejlesztési pénzeket. „Az viszont egyértelműen kijelenthető, hogy a munkaerőpiaci ciklus túljutott a csúcspontján” – hangsúlyozta Balatoni András. A költségvetésben csökkenő hiánypálya alakul ki, a tartalékok elköltésének függvényében jövőre 0,4 és 1,2 százalék között alakulhat az európai módszertan szerinti (ESA) hiány. A GDP-arányos adósságráta a maastrichti kritériumnak megfelelő 60 százalék alá esik 2022 végére, az államadósság 58,5 százalék lehet. Az MNB igazgatója figyelmeztet: a restriktív fiskális politika azzal jár együtt, hogy a költségvetés összességében visszafogja a gazdasági növekedést, ám anticiklikus tőkepuffert (tartalékot) épít fel annak érdekében, hogy egy recessziós időszakban legyen terük a kormányzati intézkedéseknek.