A 2014–2020-as uniós ciklusban a Magyarország rendelkezésére álló források 43 százalékát hívtuk le december végéig Brüsszelből, miközben a tagországi átlag 39 százalék – derült ki az
Európai Bizottság adataiból. Így a múlt évben produkált 12 százalékpontos előrehaladással Magyarország megőrizte előnyét az EU középmezőnyével szemben, hiszen 2018 végén hazánk 31, míg a – január 31-ig még – 28 tagállam együttvéve 27 százalékon állt. A hétéves időszakban hazánk 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az pedig 25,01 milliárd eurót ad. A bizottság a rá jutó részből mostanáig 10,69 milliárd eurót folyósított, ami 3536 milliárd forintnak felel meg. Ebből a múlt évben 2,84 milliárd
euró, azaz 939 milliárd forint érkezett, azaz Brüsszel ekkora összegben ellentételezett beruházási, fejlesztési számlákat.
A 43 százalékon álló Magyarország a 28 tagú uniós mezőnyben a görögökkel holtversenyben zárta a 11. helyen 2019-et. Bár 4 százalékponttal meghaladjuk az uniós átlagot, vannak előttünk olyan tagállamok is, amelyeknek az uniós projektjei olyan stádiumban vannak, hogy az Európai Bizottság az előlegekkel és a teljesítésalapú számlákkal együtt már kiutalta a nekik járó források több mint felét. Ide tartozik Finnországon (66 százalék) kívül Írország (61), Luxemburg (57) és Ausztria (56) is. A kört a 2004-ben csatlakozó országokra szűkítve csak Észtország (49 százalék), Ciprus (48) és Lettország (44) jár valamivel előrébb, megelőzzük viszont Lengyelországot (42), Litvániát (41), Csehországot (40), Szlovéniát (40), Máltát (34) és Szlovákiát (29). Igaz, míg a magyar mutató már november végére elérte a 43 százalékot, addig más országokban 4-5 százalékpontos hajrát is hozott az év vége.
A támogatások odaítélése terén viszont 110 százalékkal vezet Magyarország. Ez úgy lehetséges, hogy a kormány az uniós társfinanszírozású keret 10 százalékos állami kiegészítéséről döntött. Vagyis ezek után túl sok visszahulló forrásra már nem számíthatnak a hazai vállalkozások, legfeljebb átcsoportosításokkal teremthető még elő számukra pluszforrás, igaz, a meg nem valósult uniós fejlesztések következtében felszabadult támogatási összegeket is újra ki lehet írni. Emellett növelheti még a mozgásteret a forint gyengülése, hiszen az Európai Bizottság euróban fizeti a támogatást, amit még évekkel ezelőtt 300 forint körüli árfolyam mellett hirdettek ki. A listavezető Magyarországot Írország és Málta követi 97, illetve 96 százalékkal.
Mivel továbbra is nagy a különbség az odaítélt támogatás és a brüsszeli lehívás között, kulcsfontosságú, hogy ne érezze meg az előfinanszírozási manővert az államháztartás. Ez a feladat megoldottnak tűnik, hiszen az államháztartás központi alrendszerének hiánya a január–novemberi időszakban 766,3 milliárd forint volt, az éves előirányzat 76,7 százaléka. Novemberig 1156 milliárd forint uniós bevételt könyvelhetett el a költségvetés, a kiadások pedig elérték az 1341 milliárd forintot.
