Kórházfelújítási programot indít a kormány

Az egészségügyben több kihívással is szembe kell nézni, de a legnagyobb ezek közül a szakdolgozók és a nővérek megtartása – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi nemzetközi sajtótájékoztatóján. Ezért két és fél, három év alatt 72 százalékos béremelést tervez a kormány ezen a területen, ennek első lépéseként januárban 14, novembertől pedig további 20 százalékos fizetésemelést kapnak az ezen a területen dolgozók. A miniszterelnök bejelentette: a kormány döntése értelmében a területért felelős Kásler Miklós miniszternek át kell csoportosítania a fejlesztési forrásokat, és az összes három évnél régebben felújított kórházban minden kórházi várótermet, kórtermet és a hozzájuk kapcsolódó szociális létesítményeket fel kell újítani.

A miniszterelnök az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkozva kifejtette, hogy a kórházi adósságok felhalmozódása nem bocsánatos hiba, hanem fedezet nélküli kötelezettségvállalás, ami pedig tilos a magyar állami intézményekben. A kormány ezért arra utasította a minisztert, hogy ezt a gyakorlatot számolja fel, 2020-ban egyetlen kórház sem halmozhat fel semmilyen adósságot. A kórházak gazdálkodásának ellenőrzésére és irányítására Kásler Miklós minden eszközt megkap.

„A kormány folytatni kívánja a foglalkoztatottság növelését, és el akarja érni, hogy a bérek továbbra is emelkedjenek” – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy nincs más módja a szegénység felszámolásának. Mint felidézte, a rendszerváltás óta először lépte át a 4,5 milliót a magyarországi foglalkoztatottak száma, ami egyébként 2010 óta 800 ezerrel növekedett. A bérek 82 hónapja folyamatosan emelkednek, az átlagbér – szintén 2010 óta – 80 százalékkal nőtt, úgy, hogy a bérnövekedés a legalacsonyabb jövedelműek körében volt a legnagyobb.

A beruházások értéke 1700 milliárd forint volt 2019-ben, ez minden idők legmagasabb befektetése Magyarországon. Az új munkahelyek 38 százalékát ázsiai (koreai, kínai és japán) fejlesztések hozták létre 2019-ben, ami a miniszterelnök szerint a 2010-ben meghirdetett keleti nyitás sikerét jelenti.

Fontos kérdés lesz, hogy működik-e az a modell, amellyel a kormány irányítja a gazdaságot. A versenyképességet segítő intézkedések, az adórendszer, a szociális intézkedések a miniszterelnök megítélése szerint Magyarországon más, mint az eurózónában. Az utóbbi növekedése az idén várhatóan megáll, ami más környezetet teremt a magyar gazdaság számára is, amelynek további növekedését gazdaságélénkítő akcióterv nélkül nem lehet tartani. „Ezen dolgozik a kormány, a csomag részleteiről a februári országértékelőn derülnek ki bővebb részletek” – ígérte. Egyeztetés folyik az szja-mentesség kiterjesztéséről a háromgyermekes anyákra is a családvédelmi akcióterv folytatásaként.

Jóváhagyta a kormány az éghaj­lat­változási cselekvési tervet is, az új nemzeti energiastratégiát és a nemzeti energia- és klímatervet. Mint mondta, továbbra is képesek leszünk megtermelni a szükséges élelmiszert, és biztosítani a szükséges ivóvizet a Kárpát-medencében. „Ehhez tervszerűen kell alkalmazkodnunk a klímaváltozáshoz, amit meg is kell kezdeni” – hangsúlyozta. Az eddigi eredmények figyelemre méltók, hiszen a világon csupán 21 ország tudta úgy csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását, hogy közben nőtt a GDP-je, Magyarország köztük van.

A kormányfő kitért arra is, hogy a magyar energiatermelés 90 százaléka karbonsemleges lesz 2030-ra annak köszönhetően, hogy a paksi atomerőműre és a napenergiára fog épülni. Februárban meghirdetik a klímavédelmi akciótervet, amely biztosan tartalmazza azt, hogy 2022-től minden városban csak elektronikus buszokat lehet forgalomba állítani. Továbbá minden illegális szemétlerakót meg kell szüntetni, és még az idén mentesíteni kell a folyókat a PET-palackoktól. Hozzátette azt is, hogy dolgoznak a műanyag csomagolóanyagok kivezetésén.

a magyar gazdaság számára is