Légügyi zárlat a láthatáron

S. T. | Az áruforgalmat nem érinti a Kína és Magyarország közötti légi forgalom esetleges leállítása, ami az egyik megelőző célú járványügyi intézkedés lehet. A személyforgalom esetleges szüneteltetése elsősorban a turizmust érintené a legérzékenyebben, valamint a holdújévre rokonlátogatásra indult, amúgy pedig Magyarországon élő kínaiakat

– nyilatkozott a Világgazdaságnak Pető Ernő, a Magyar–Kínai Gazdasági Kamara elnöke. Pető Ernőt a Világgazdaság annak kapcsán kérdezte, hogy a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: tudomása szerint szükség esetén, a vírus terjedésétől függően, a napokban leállíthatják a Kína és Magyarország közötti repülőjáratokat.

Pető Ernő elmondta továbbá, hogy míg a kilencvenes évek elején még 45-50 ezer, jelenleg 20-25 ezer kínai él Magyarországon, de nem tudni, hogy közülük hányan utaztak az elmúlt napokban Kínába. Közvetlen járat Vuhanba Rómából volt hetente többször, de azt már korábban leállították. A járvány következményeiben a kamarai elnök szerint minden ország érintett lehet, de a koronavírus terjedését a kínai központi és a tartományi kormány is kiterjedt óvintézkedésekkel igyekszik blokkolni. Sokkszerű gazdasági hatást még nem látni, a következő két hétben pedig előre jelezhetővé válik a járvány lecsengésének várható ideje. Ez két-három hónap lehet, utána gyorsan helyreállhat a gazdaság. Egyelőre a kínai holdújév miatt több tartományban meghosszabbították az iskolai és a munkaszünetet, vagyis a tényleges kiesés még nem érzékelhető. A kínai üzemek jellemzően nem készletre, hanem eladásra termelnek, így, ha nem indulna be a termelés hosszabb ideig, akkor a készletek kifogynak, és érzékelhetővé válna a gazdasági hatás is. Egyelőre azonban itt még nem tart a helyzet. Szerencsére a halálozási arány is alacsony, az elhunytak szinte mindannyian nagyon beteg, legyengült emberek voltak – jellemezte a helyzetet Pető Ernő. Összehasonlításképp hozzátette, hogy Magyarországon éppen 17 ezer influenzával fertőzött beteg van.

Tavaly 10 milliárd dollárt tett ki a két ország közötti közvetlen, növekvő volumenű áruforgalom – amelynek a magyar exporthányada meghaladja a 25 százalékot –, még úgy is, hogy az egyik legfontosabb magyar élelmiszeráru, a sertéshús kivitelét a sertéspestis miatt azonnal beszüntette és máig tiltja a kínai kormány. Kínából Magyarországra egyre nagyobb értékben érkezik magas feldolgozottságú áru, jellemzően telekommunikációs és high-tech termékek, továbbá az e-kereskedelem révén mindenféle kínai gyártású termék. Magyarországnak Kína a legnagyobb EU-n kívüli kereskedelmi partnere, ugyanakkor Kína számára Magyarország fontos kelet-közép-európai központ, a világ kilencedik legnagyobb bankja is budapesti központtal és itteni társaságával alapít a környező országokban kirendeltségeket. A száz legnagyobb kínai vállalat közül egyre több dönt budapesti régiós központ létrehozása mellett –

ismertette a kamarai elnök.