A szezonálisan és munkanap-hatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése az októberihez mérten 4,5 százalékkal csökkent novemberben, az előző év azonos hónapjához mérten viszont voleumene 6,8 százalékkal emelkedett a KSH szerdai gyorsjelentése szerint. Novemberben 429,1 milliárd forint értékű munkát végeztek el az ágazati szereplők, ami érték szerint a harmadik legnagyobb havi teljesítmény a szeptemberi és az októberi után. A novemberben kötött új szerződések értéke 24,7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, döntően az egyéb építményekre kötött megbízások volumenének 36,5 százalékos növekedése miatt, a szerződés állományt jórészt az útépítések és vasútfelújítások húzzák fel.
Mindeközben az épületek építésére kötött új szerződések értéke csupán 9 százalékkal több az előző évi bázisnál.
Az ágazat teljes szerződésállománya 8,3 százalékkal elmaradt a 2018. november végitől, noha az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 46,4 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké viszont 20,1 százalékkal csökkent.
Az utolsó hónap eredményei dönthetik el, hogy az év első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva 24,4 százalékos termelés növekedés éves átlagban felülmúlja-e majd az előző évit.
Fékezett az építőipar novemberben – véli az elemző
Horváth András, a Takarék elemzője szerint az építőipar esetében hónapról hónapra az a tendencia látszik állandósulni, hogy egyre hektikusabban és kiszámíthatatlanabbul alakulnak az iparág számai, de a trend továbbra is érdemi növekedést mutat. Az okok közé tartozik a sokat emlegetett szakemberhiány, ami a lakó- és irodaépületek esetében kifejezetten komoly problémákat és csúszásokat eredményez, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma, de értelemszerűen a téli időjárás sem kedvez a külső munkálatoknak. A visszaemelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban – ahogy az építési engedélyszámokon is látszik -, a lakóingatlan piac érdemi fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években. Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet, azonban a kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány itt is érdemi volatilitást okozhat a havi teljesítményekben. 2019 egészében 30%-ot alulról közelítő növekedésre számítunk az iparágban, 2020-ban pedig 10% körüli növekedést várunk az immár jelentős bázis miatt, alapvetően felfele mutató kockázatokkal, de jelentősek a bizonytalanságok az iparági volatilitás miatt. Az építőiparban konszolidáltan folytatódó béremelkedésre és fehéredésre is számíthatunk a következő években a továbbra is kifeszített és a hatékonyságnövelő beruházások beérésével párhuzamosan, így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő egy része fokozatosan visszaáramlik a hazai építőiparba és némileg enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát, amire szükség is van a szerződésállományt és a várható fejlesztéseket figyelembe véve.
