Még 250 ezer állás tölthető be
Javultak tavaly a magyarországi foglalkoztatás adatai a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint. Az év egészében összesen 43 ezerrel dolgoztak többen, mint az előző évben, így a foglalkoztatottak száma 4,512 millióra nőtt. Ezen belül az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 68 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 11 ezer fővel emelkedett, viszont a közfoglalkoztatottak 37 ezerrel kevesebben voltak. A 15–24 évesek kivételével minden fő korcsoportban nőtt a foglalkoztattak aránya. E számok alapján Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője úgy vélte, hogy tovább már egyre nehezebben bővül a hazai munkaerőpiac, és némileg a világgazdasági lassulás is érezteti a hatását. Még mintegy 4 százalékponttal lehetne javítani a foglalkoztatottak arányát, ez további 250 ezer új, betöltött álláshely. Ezt követően lehetne kijelenteni, hogy teljes a foglalkoztatottság.
A nyilvántartott álláskeresők száma tavaly 2,9 százalékkal, mintegy 235 ezer főre csökkent – a KSH ezt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján közölte –, a 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb a 2018-asnál. Az év egészében a munkanélküliség átlagos ideje 12,8 hónapot tett ki, a legalább egy éve állást keresők aránya 34,5 százalék volt. Mint Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője rámutatott: a hazai munkanélküliségi ráta megfelel az OECD-átlagnak. Ám szerinte ezt könnyebb volt elérni, mint amekkora feladat az elithez való csatlakozás lesz, az élbolyba tartozó Izland, Svájc vagy Hollandia foglalkoztatási mutatója jellemzően 77–83 százalékos.
