Reformra vár a bérlakáspiac
Készen állunk a bérlakások fejlesztésére, és a befektetők is alig várják, hogy működő tőkét hozhassanak a magyar piacra – mondta Sheer Sándor, a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) elnöke. Nemzeti lakásstratégiára, elérhető lakhatásra, ezekhez pedig hatékony építőiparra van szükség, de a kereskedelmi ingatlan területe sem hanyagolható el. Sheer Sándor hozzátette: ciklusokon átívelő stratégiára van szükség az új lakások kínálatának emeléséhez, amit nagyban támogathatna az otthonteremtési kerekasztal megalakulása. A LITT javaslatai szerint úgy lehetne megoldani az ingatlanpiaci problémákat, ha növelnék az új lakások kínálatát, vállalkozói bérlakásprogramot alakítanának ki, javítanának az építőipar hatékonyságán, és lebontanák a kereskedelmi ingatlanok adminisztrációs akadályait.
A lakásárak jelentősen emelkedtek, ebből a szempontból Budapest volt az ország gócpontja – mutatott rá Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. Az áremelkedés kiszorító hatású volt, ezért a családoknak aránylag magas összegeket kell lakhatásra költeniük, és rosszabb minőségű, kedvezőtlenebb elhelyezkedésű ingatlant tudtak megvásárolni, az ingázási-utazási idő pedig közvetlen versenyképességi hátrányt okoz. Fábián Gergely a külföldi, befektetési célú vásárlókat és az Airbnb-t jelölte meg felelősként a lakásárak túlzott emelkedéséért.
A jövő évtől jóval kevesebb lakásátadás várható a munkaerőhiány, az emelkedő bérköltségek és az áfakedvezmény kifutása miatt
– magyarázta Fábián Gergely. Mind a lakásáraknál, mind a bérleményeknél a hatodik legdrágább uniós főváros Budapest. Az egyszobás lakások bérleti díja az átlagjövedelem 45 százalékát teszi ki, ami sokkal magasabb a 38 százalékos uniós átlagnál. Az EU viszonylatában a magyar főváros az, ahol az egyik legkisebb összeg marad a jövedelemből a lakhatási költségek kifizetése után. Ez vásárlóerő-paritással korrigáltan kevesebb mint 300
euró, míg Bécsben csaknem 700
euró. Ez azt jelenti, hogy több mint kétszer annyi terméket tud megvásárolni egy bécsi, mint egy budapesti lakos. Az MNB igazgatója leszögezte: a plázastoptörvényt felül kell vizsgálnia a LITT-nek, a bevezetésekor még kedvező szabályozás mostanra már erősen piackorlátozó tényező. A plázastop kapcsán Cseresnyés Péter államtitkár a Világgazdaságnak adott decemberi interjújában már előrebocsátotta: akár már januárban tárgyalhatnak arról, hogy változatlan formában maradjon-e fenn az elbírálási rendszer, vagy indokolt lehet a finomhangolása.
Az otthonteremtési támogatások a lakáskeresleti oldalnak kedvezők voltak, de a kínálati oldalt is rendbe kell tenni – hívta fel a figyelmet Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property társtulajdonosa. Az építési telkek piacán, az építési kapacitások terén kellene fejlesztésekbe fogni, és a projektek finanszírozásánál is vannak teendők. Nagygyörgy Tibor szerint az MNB-nek szerepe lehet abban, hogy a Növekedési hitelprogramhoz hasonlóan hosszú távú, fix hiteleket nyújtson a bankokon keresztül a bérlakások fejlesztőinek. Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója kijelentette: mivel a lakások értéknövekedését nem adóztatja az állam, a lakásbérlés jelentős versenyhátrányt szenved a vásárlással szemben. A bérlakásprojektek felfutásához a barnamezős beépítések elterjedésére és olcsó, kiszámítható hitelekre lenne szükség – fűzte hozzá Tatár Tibor.
