Telt házzal működtetik a négyes metrót

Értékelni fogja a közeljövőben a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), hogy a 4-es metró menetrendje mennyiben felel meg az igényeknek – közölte a társaság a Világgazdaság érdeklődésére. A kérdés azért aktuális, mert a „zöld metrót” használó utasok száma az elmúlt időszakban megugrott, a forgalom további növekedésének kezeléséhez pedig már nem elég az M4-es vonalon futó járműpark.

A Kelenföld vasútállomás és a Keleti pályaudvar között közlekedő 4-es metrót a BKK tájékoztatása szerint most mintegy 190 ezren használják egy átlagos munkanapon. Ez a szám a 2014-es indulást követően még 100 ezer körül alakult, majd idővel 160 ezer felszállóra emelkedett. Vagyis öt év leforgása alatt a vonal utazóközönsége csaknem megduplázódott. Ezt a tempót eddig tudta tartani a szakaszon szolgálatot teljesítő 15 Alstom típusú szerelvény, amelyből 13-at engednek ki forgalomba csúcsidőben. Ezek egyenként négy kocsiból álló, teljesen automata, 80 méter hosszú, egyterű vonatok. A kocsik darabjáért 1,33 millió eurót fizetett annak idején a főváros. Az utasszám jövőbeni bővüléséhez viszont már kevés lesz ez a mennyiség: a BKK azt írta lapunknak, hogy a legterheltebb napszakokban érvényben lévő 2 perc 30 másodperces követési időköz további csökkentése már csak úgy lehetséges, ha új szerelvényeket állítanak hadrendbe.

Ehhez mindenképpen metróbeszerzésre lenne szükség, mert bár a 2-es vonalon is Alstomok járnak, ezeknek a műszaki tartalma eltér a 4-es szakaszra vásárolt járművekétől. Ezért sem kivitelezhető, hogy átcsoportosítanak néhány szerelvényt a 4-es szakasz kapacitásproblémáinak enyhítésére. Ezt Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke is megerősítette a Világgazdaságnak. A szakértő arról is beszélt, hogy a most, egyszerre rendelkezésre álló 13 metróval ugyan tartható a sűrített menetrend – a BKK tavaly november közepétől növelte meg a 4-es metró járatszámát munkanapi csúcsidőben óránként 21-ről 24 szerelvényre, ennek köszönhetően 15 százalékkal több utas szállítható –, de ez a volumen csak némi ügyeskedéssel biztosítható. „A karbantartókat korábbra rendelik be, hogy a reggeli dömpinghez 7 óra után kifuthasson a sűrítőjárat. Így érhető el a 2 perc 30 másodperces követés, de ez nem szokványos, hanem kényszermegoldás, a 15 darabos flotta eredménye” – magyarázta. Erre a BKK úgy reagált, hogy az aktuális karbantartási rendet úgy alakították ki, hogy biztosítható legyen a vonatok menetrend szerinti közlekedése.

A délutáni csúcsidőben 2 perc 45 másodperenként indulnak a vonatok, ezen kívül ötpercenként, ami már csak 12 indulást jelent óránként és irányonként. Bíró Endre a körülményeket „cipőkanálhelyzetnek” minősítette, és hangsúlyozta, hogy ez a maximum, amit még ki tud szolgálni a 4-es vonal járműállománya. Jóllehet, a vonal megtérülési terveiben azzal kalkuláltak az illetékesek, hogy a Kelenföld–Keleti pályaudvar közötti szakaszon (az M4-es teljes nyomvonala az elképzelések szerint három szakaszból állna) 400 ezernél is többen közlekednek majd hétköznapokon. Ennek tehát a fele teljesül ma. A főváros 1-es metróvonalán a jellemző munkanapi felszállószám körülbelül 70 ezer, az M2-esen nagyjából 300 ezer, míg a felújítás alatt álló M3-ason mintegy 500 ezer. A fővárosi metróvonalak éves utasforgalma a statisztikai adatok szerint mintegy 350-400 millió utas.