Tovább javultak a munkaerőpiaci mutatók

Latyák Balázs | Javult a magyar munkaerőpiac helyzete tavaly az első három negyedévben, és mindkét nem foglalkoztatottsági aránya bővült – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából. A nőkhöz képest a férfiak körében nagyobb javulás mutatkozott, ennek következtében a két nem foglalkoztatási szintjében meglévő különbségek nőttek. A rátakülönbség kicsúcsosodása a 30–35 évesek, valamint a 60 év körüliek körében jelentkezett. A hazai elsődleges munkaerőpiacon megjelenők száma nőtt, a közfoglalkoztatásban részt vevők száma pedig tovább csökkent, ennek eredményeként 32 ezerrel dolgoztak többen az egy évvel korábbinál.

A 20–64 éves népesség 75,2 százalékos foglalkoztatási rátája elérte az Európa 2020 stratégiában meghatározott 75 százalékos foglalkoztatási célt. A férfiak 83 százalékának volt munkája ebben a korosztályban, a nőknél ugyanez 67,5 százalékon alakult. A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási index 70 százalékot ért el, ez 0,9 százalékponttal magasabb érték az egy évvel korábbinál. Ebben a korcsoportban a foglalkoztatás szintje a legtöbb régióban alig változott, Budapest mellett a Nyugat-Dunántúl volt a legkedvezőbb helyzetben. A legrosszabb körülmények továbbra is a dél-dunántúli régióban mutatkoztak. A főváros és környéke munkaerő-felszívó hatása erős volt, Budapesten egy év alatt mintegy 11 ezerrel, 845 ezerre, míg Pest régióban csaknem 19 ezerrel, 611 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma. A területi különbségek kismértékben enyhültek, de a régiók közötti különbség továbbra is nagy, 8,2 százalékpont volt.

A KSH kiadványa szerint a magyar munkaerőpiacon a vizsgált időszakban ugyan magas volt a munkaerő-kereslet, de az igények elmaradtak az egy évvel korábbitól. Az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma meghaladta a 78 ezret, míg egy évvel korábban ez a szám még 88 ezer volt. A potenciális munkaerő-tartalék aránya csökkenő tendenciát mutatott, a bevethető dolgozók száma elérte a 302 ezret, ami egyéves időtávban 17 ezres csökkenés. Ennek mértéke lassul, 2019 első három negyedévében 300 ezer körüli létszámmal stagnált. A munkaerőpiacon tartalékként megjelenők több mint egyharmada legfeljebb alapfokú végzettségű, 28 százalék szakmunkás, 25 százalék érettségivel és 11 százalék diplomával rendelkezik. A tartalék területi eloszlása a vizsgált időszakban egyenetlen volt: míg az Észak-Alföldön 24,3 százalékot, addig a Nyugat-Dunántúlon csupán 5,8 százalékot tett ki.

A potenciális munkaerő-tartalék aránya csökkenő tendenciát mutatott, a bevethető dolgozók száma 302 ezer, ami egyéves időtávban 17 ezres csökkenés