BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Továbbra is a kukorica az erősségünk

A négy legnagyobb termelési értékű szántóföldi növény közül 2010-hez viszonyítva a napraforgó és a repce területe kissé növekedett, a kukoricáé csökkent.

A búza területe az elmúlt tíz évben szűk határokon belül változott.

Tavaly Magyarországon 53 ezer hektárral nagyobb területen vetettek gabonát, mint 2018-ban, a termés mennyisége pedig félmillió tonnával haladta meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az időjárási anomáliák nagy hatással voltak az egyes gabonafélék terméseredményeire. A kukoricán és a lucernaszénán kívül valamennyi fontosabb őszi haszonnövény betakarított területe kisebb-nagyobb mértékben elmaradt a 2018. évitől.

Az 5,4 millió tonnás búzatermés 2,1 százalékkal több volt, mint a 2018-as. Kenyérnek való gabonaféléket az elmúlt hét évben – 2017 kivételével – több mint egymillió hektárról takarítottak be. Az átlaghozam 3,1 százalékkal emelkedett, és elérte a hektáronkénti 5,3 tonnát. Ez 2,4 százalékkal magasabb az előző öt év átlagánál is. A legtöbb búza – az országos mennyiség közel 10 százaléka – Jász-Nagykun-Szolnok megyében termett tavaly. A legmagasabb termésátlagokat a dunántúli megyékben érték el. Baranya, Vas, Somogy és Tolna megyében az átlagos hektáronkénti hozam elérte vagy meghaladta a hat tonnát. A termésátlag két dél-alföldi megyében, Békésben és Csongrádban volt a legalacsonyabb.

A tavalyi év első tizenegy hónapjában 2,6 százalékkal kevesebb búzát vásároltak fel a termelőktől, mint 2018 hasonló időszakában. A felvásárlási ár kilogrammonként 51 forint volt, 2016 óta folyamatosan emelkedik.

A kukorica betakarított területe 2019-ben ismét egymillió hektár fölé emelkedett (1,03 millió hektár volt), ez egy év alatt 9,4 százalékos növekedés. E területről 8,3 millió tonna termést takarítottak be, a 2018. évinél 3,7, az előző öt év átlagánál 5 százalékkal többet. A csaknem 8,1 tonna hektáronkénti átlag 2018-hoz képest 5,2 százalékos csökkenés, az utolsó öt év átlagához viszonyítva pedig 7,8 százalékos növekedés. 2019 első tizenegy hónapjában 10 százalékkal több kukoricát vásároltak fel a termelőktől, mint 2018 hasonló időszakában. A felvásárlási ár 2019-ben alacsonyabb volt az előző évinél, 2014 óta viszont nem történt jelentős változás.

Az elmúlt tíz évben a kukorica hektáronkénti terméshozama erősen ingadozott, leginkább a vegetációs időszak időjárási körülményeinek következtében. A búza hozama 2012 óta szinte folyamatosan növekszik, 2015 óta minden évben meghaladta az 5 tonnát.

Kiemelkedő a tengeri- és a napraforgótermésünk

Az előzetes adatok szerint 2019-ben 159 millió tonna búzát, az előző évinél 13 százalékkal többet takarítottak be az Európai Unióban. A tagállamok közül a legtöbb búzát Franciaországban termelték, a termésük meghaladta a második és harmadik helyen álló Németország és az Egyesült Királyság együttes mennyiségét.

A magyar búzatermelés az Európai Unió 3,4 százalékát adja, az uniós rangsorban

a 9. helyet foglaljuk el. Míg az intenzíven termelő Hollandiában, Belgiumban és

az Egyesült Királyságban hektáronkénti 9–10 tonna volt a termésátlag, addig ez

a közép-európai tagállamokhoz hasonlóan Magyarországon is 5 tonna körül alakult. Az unióban kukoricából 68,4 millió tonnát takarítottak be. Az országok sorrendje nem változott az előző évihez képest, Románia termelte a legtöbbet, Francia­országot és Magyarországot megelőzve. Hazánk az unió kukoricatermésének a 12 százalékát állította elő.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.