Újabb hatóanyagokat vont vissza az Európai Bizottság

VG | Az Európai Bizottság döntése szerint 2020. február 16-ig az

Európai Unió minden tagállamában visszavonják a legnagyobb mennyiségben felhasznált rovarölőszer-hatóanyagokat, a klórpirifoszt, valamint a klórpirifosz-metilt tartalmazó összes készítményt. A forgalmazásra és felhasználásra adható türelmi idő 2020. április 16-án jár le.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatója szerint az első klórpirifosz hatóanyagú növényvédő szert 1965-ben hozták forgalomba az Egyesült Államokban.

Ma a klórpirifosz a világon a legnagyobb mennyiségben felhasznált szerves foszforsav-észter hatóanyag: 50-féle növénykultúrában, több mint 140 kártevőfaj ellen engedélyezett a felhasználása, s mintegy 88 országban ismert.

Magyarországon is a klórpirifosz a legszélesebb körben alkalmazott szerves foszforsav-észter, állománypermetezésre és talajfertőtlenítő szerként használják számos kultúrában. Ezenfelül az őszi kalászos gabonák, az őszi káposztarepce, a mustár, az olajretek és a cukorrépa állománykezelésére, valamint takarmány-, csemege- és vetőmag-kukorica, cukorrépa, napraforgó, meggy, cseresznye, dohány termesztésekor talajkezelésre is alkalmazzák.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2019-ben nyilatkozatban erősítette meg, hogy a klórpirifosz emberi egészségre gyakorolt hatásai között vannak aggodalomra okot adó, kritikus területek. Egyes vizsgálatok során pedig idegkárosító hatásokat figyeltek meg, valamint megállapították, hogy a szer hozzájárulhat a gyermeki idegrendszer rendellenes fejlődéséhez, ezért az EFSA kezdeményezte a klórpirifosz besorolását reprodukciót károsító anyagként. Az Európai Bizottság ezek után javaslatot tett a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok visszavonására, amit a tagállamok elfogadtak.

A precíziós gazdálkodással bekövetkező változásokat a hatóságnak is le kell követnie – mondta egy konferencián Oravecz Márton, a Nébih elnöke. Példaként említette a növényvédő szerek használatának ellenőrzését, hiszen a a precíziós gazdálkodásban a szereket pontszerűen, célzottan juttatják ki, míg a hagyományos növényvédelemben a felületkezelés a jellemző. Ennek megfelelően a hatóságnak is át kell alakítania mintavételi gyakorlatát, hogy reális eredményeket kapjon a növényvédő szerek felhasználásáról.