BUX 51,316.95
+1.17%
BUMIX 4,309.14
+0.41%
CETOP20 2,302.76
0.00%
OTP 17,475
+1.10%
KPACK 8,700
-4.92%
0.00%
0.00%
+1.03%
+1.89%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,345
-1.47%
0.00%
+0.86%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.94%
-1.40%
+0.77%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,480
+1.89%
+3.35%
ALTEO 1,765
+3.22%
0.00%
+0.82%
EHEP 1,765
0.00%
0.00%
+0.55%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
+0.83%
+0.78%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
0.00%
0.00%
-2.44%
0.00%
NUTEX 16.04
-0.87%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A nettó béreket is emeli a járulékcsökkentés

Bruttó négyszázezer forintos átlagkeresetű munkavállalónál havi 66 ezer forint maradhat pluszban, ha olyan munkáltatónál dolgozik, amely jogosult a koronavírus miatti járulékkedvezményekre. Ha a foglalkoztatók módosítanak is a munkaszerződéseken, a bér jó eséllyel akkor sem csökken.

Tizenegy fő tevékenységi körre bővítette ki a kormány a múlt héten először az idegenforgalom és a vendéglátás terén bevezetett járulékkedvezményeket, ezeknél csak a havi 7710 forintos egészségbiztosítási járulékot kell megtéríteni. Az intézkedés – amely a koronavírus miatti krízisre reagáló akcióterv egyik fontos eleme – hatálya egyelőre márciustól júniusig tart. A változások értelmezésekor a szakértők először abból indultak ki, hogy ezek kizárólagos célja a munkáltatói oldal költségeinek mérséklése, hogy a járvány által különösen súlyosan érintett ágazatok közterhei csökkenjenek, óvva ezzel az álláshelyeket.

Fotó: Shutterstock

Az érvényben lévő, a társadalombiztosítási ellátás jogosultjairól, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szövegéből azonban az következik – mivel a bruttó bérből indulnak ki –, hogy a járulékok részbeni elengedésével a munkavállalók is jól járnának: a jelenlegi minimálbér esetében például valamivel több, mint nettó 22 ezer forinttal maradhat több a dolgozóknál.

A foglalkoztatók is örülhetnek, hiszen az erre a bérszintre rakódó költségeik mintegy 30 ezer forinttal csökkennek. Ha a kedvezményezett munkáltatók nem változtatnak a munkaszerződéseken, a minimálbért keresőknél négy hónap alatt közel 90 ezer forint maradhat. Ugyanez bruttó 400 ezres átlagkeresetnél havi 66 ezer pluszt jelentene, a júniusig tartó időszakban összesen 260 ezer forintnál is többet.

A Pénzügyminisztérium lapunk megkeresésére világossá tette, hogy

a le nem vont 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék, illetve a természetbeni egészségbiztosítási járulék 7710 forintot meghaladó része a munkavállaló nettó fizetését növeli,

tekintettel arra, hogy ezeket a munkáltató nem vonja le a bruttó bérből. Ugyanakkor a tárcánál hangsúlyozták, hogy a rendelkezés alapvető célja, hogy a járványra tekintettel bekövetkező, csökkentett összegű bérfizetés, illetve a teljes munkaidő helyett részmunkaidőben történő foglalkoztatás okozta bércsökkenés hatását tompítsa.

Az ICT Európa Holding Zrt. adószakértője, Szöllősy Jenő lapunknak kiemelte, hogy a 15 százalékos szja-t továbbra is be kell fizetni az államkasszába. Felvetette: még nem tisztázott, hogy az új szabályozás a kisvállalati adó hatálya alá eső cégekre is vonatkozik-e, vagy csak a társasági adó szerint adózókra. A már ismert kedvezmények a járulékszűrt bérekből is jóváírhatók lesznek, leginkább az szja, de akár az egészségbiztosítás terhére is. Azt is jelezte a szakértő, hogy a vállalkozások költségeinek visszavágása mellett jövedelempótló kezdeményezésekre is szükség lesz az állam részéről, mivel a bevételek kiesését nem kompenzálja a közterhek felfüggesztése.

További munkahelymegtartó intézkedéseket tart fontosnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Perlusz László. Lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a kkv-szektor egészére kellene kiterjeszteni az adó- és járulékkedvezményt, ami csökkentené az élőmunkaterheket. „Minden hétfőn egyeztetünk Varga Mihály pénzügyminiszterrel, Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel és Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszterrel, aki a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport vezetője, a javaslatainkra pedig nyitottságot tapasztalunk részükről” – fogalmazott. Szerinte a kormány a fokozatosság elve alapján lép, de mivel szinte minden kisvállalkozást érint a visszaesés, most van itt az idejük a további lépéseknek. Hangsúlyozta, hogy ez a szegmens ad munkát a hazai foglalkoztatottak 70 százalékának.

A cikk a Világgazdaság szerdai számában jelent meg

(Címlapkép: VG / Shutterstock)

Kapcsolódó cikkek