Elkerülte a pánikhatás a halpiacot

Miközben az utóbbi napokban a legalábbis véleményes kvalitású brazil csirkéért is sorban álltak az emberek, a hazai hal fogyasztása egyáltalán nem emelkedett – mondta a Világgazdaságnak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője, az Aranyponty Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója. Pedig jelenleg is van a piacon jó minőségű magyar ponty, ahogy a szintén a hazai tógazdaságokban termelt afrikai és szürke harcsa is, élve, frissen, valamint készítményként egyaránt. A kiskereskedelem viszont nem rendel több árut a haltermelőktől, csak a szokásos alacsony forgalomnak megfelelő mennyiségben. A MA-HAL ennek kapcsán a Nébihhez fordult, amely azt a tájékoztatást adta, hogy a halak húsboltokban történő árusításának, illetve a higiéniai szabályok betartásával a bolti tisztításának és feldolgozásának nincs akadálya. A húsboltok bekapcsolása az árusításba talán növeli a forgalmat.

A szóvivő szerint azért is érthetetlen, hogy a koronavírus miatti pánik közepette miért éppen a hal nem jutott a vásárlók eszébe, mert a halhús fogyasztása az egészségnek is jót tesz, immunerősítő, ráadásul az itthon termelt halakat nem kezelik antibiotikumokkal. „A hazai vizek tiszták, az onnan kikerülő haltermés pedig igazoltan szermaradványmentes” – közölte. A tógazdaságok még árat sem emeltek, az Aranyponty például 850 forintos kilogrammonkénti nagykereskedelmi áron kínálja a ponty kilóját, ami megegyezik az egy évvel korábbival. Normál időkben húsvét előtt mindig tapasztalható keresletnövekedés, Lévai Ferenc bízik abban, hogy ez az idén is így lesz.

Miközben Európában az éves átlagos halfogyasztás fejenként 20–22 kilogramm, a világátlag pedig 18–20 kiló, addig a magyarországi ennél lényegesen kevesebb, a hat kilót sem éri el. Ez még úgy is rendkívül kevés, hogy 1990-hez képest megduplázódott a halfogyasztás. Magyarországon egyébként általában évi 13–15 ezer tonna pontyot termelnek a tógazdaságok, az intenzív akvakultúra-telepeken afrikai és szürke harcsából pedig 3500 tonnát. Az export többéves átlaga háromezer tonna körüli, elsősorban Lengyelországba és Romániába irányul. Tavaly viszont több mint ezertonnás csökkenés következett be, amit az okozott, hogy a románok olcsóbban tudtak Moldáviából importálni, a lengyeleknek pedig ezen a téren kifejezetten jó év volt a 2019-es, így ők is visszafogták a vásárlásaikat. Most viszont újra rákapcsoltak az exportőrök, mert van igény a halra. A gyenge forint miatt jól fizet az export, ugyanakkor a belpiac erősödése sokkal hasznosabb lenne a hazai halgazdálkodásnak.