Lazító intézkedéseket vár a piac az EKB-tól

Nagy terhet helyezett az amerikai Federal Reserve (Fed) 50 bázispontos szerdai kamatcsökkentése az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozóinak vállára: az egész piac azt találgatja, hogy csütörtöki ülésén – tengerentúli párjához hasonlóan – a frankfurti intézmény is farag-e az amúgy régóta negatív rátáján. Rég volt ekkora a bizonytalanság az euróövezeti jegybank politikáját illetően. Mario Draghi idejében az intézmény illetékesei rendszeresen szivárogtattak a sajtónak, nehogy nagyobb meglepetés érje a befektetőket, Christine Lagarde elnöksége alatt jóval diszkrétebbé vált a szervezet. Több felmérés és elemzőház is eltérően látja, mi lehet az EKB következő lépése.

A jegybank kommunikációja teret enged a további lazításnak. A kamatdöntő ülésekről kiadott közlemények része, hogy

a kamatok a 2 százalékos euróövezeti inflációs szint eléréséig a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak.

Lagarde múlt heti közleménye szerint pedig a kormányzótanács kész a kockázatoknak megfelelő arányú, célzott intézkedésekkel élni. Ezek megítélése miatt döntött úgy a jegybank a múlt héten, hogy nem lép együtt a Feddel, hanem inkább kivár. Azt azonban megjegyzik a szakértők, hogy

a járvány minden eddiginél hangsúlyosabban hívja fel a figyelmet arra, hogy az EKB szinte teljesen kifogyott a munícióból.

Amerikával ellentétben Európában a jegybank nem tudott szigorítani az utóbbi években, nemigen van már hova hátrálnia.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja!