Lazító intézkedéseket vár a piac az EKB-tól

Nagy terhet helyezett az amerikai Federal Reserve (Fed) 50 bázispontos szerdai kamatcsökkentése az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozóinak vállára: az egész piac azt találgatja, hogy csütörtöki ülésén – tengerentúli párjához hasonlóan – a frankfurti intézmény is farag-e az amúgy régóta negatív rátáján. Rég volt ekkora a bizonytalanság az euróövezeti jegybank politikáját illetően. Mario Draghi idejében az intézmény illetékesei rendszeresen szivárogtattak a sajtónak, nehogy nagyobb meglepetés érje a befektetőket, Christine Lagarde elnöksége alatt jóval diszkrétebbé vált a szervezet. Több felmérés és elemzőház is eltérően látja, mi lehet az EKB következő lépése.

A jegybank kommunikációja teret enged a további lazításnak. A kamatdöntő ülésekről kiadott közlemények része, hogy a kamatok a 2 százalékos euróövezeti inflációs szint eléréséig a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak. Lagarde múlt heti közleménye szerint pedig a kormányzótanács kész a kockázatoknak megfelelő arányú, célzott intézkedésekkel élni. Ezek megítélése miatt döntött úgy a jegybank a múlt héten, hogy nem lép együtt a Feddel, hanem inkább kivár. Azt azonban megjegyzik a szakértők, hogy a járvány minden eddiginél hangsúlyosabban hívja fel a figyelmet arra, hogy az EKB szinte teljesen kifogyott a munícióból. Amerikával ellentétben

Európában a jegybank nem tudott szigorítani az utóbbi években, nemigen van már hova hátrálnia.

A legtöbb befektető monetáris lazítást vár. Az ING elemzésében hangsúlyozta, hogy a határidős árazások alapján a piac 10 százalékpontos kamatvágásra számít. A jegybank azonban vékony jégen jár: a negatív kamatok (jelenleg mínusz 0,5 százalék) már eddig is olyan súlyos károkat okoztak a bankrendszernek, hogy még a laza politika hívei is óva intenek egy további csökkentéstől. Ezért az ING elemzői szerint lehetséges, hogy a várakozásokkal ellentétben mégsem a kamatokhoz nyúl először az EKB, hanem kiterjeszti az eszközvásárlási programot, vagy esetleg megcsavarja egy kicsit a TLTRO-programot, így juttatva célzott mentőhitelt a járvány miatt likviditáshiányba kerülő vállalatoknak. Mindezt pedig akár az eszközök módosítása nélkül, egy új, kifejezetten a válságra készült programmal is megteheti. Reális opció, hogy csökkentik a betéti kamatot, de a többszintű kamatrendszer feltételein is lazíthatnak, hogy ne rakjanak még több terhet az így is küszködő pénzügyi szektorra.

A Commerzbank szakértői a piaci árazásokkal párhuzamosan 75 százalékra tették a betéti kamat 10 százalékpontos csökkentésének lehetőségét. A jegybank eddigi hallgatását annak tudják be, hogy Lagarde nem akar lemondani a meglepetés erejéről: minél nagyobb a bizonytalanság a lazítás körül, annál nagyobb lesz a lépés piaci hatása. A lehető nagyobb hatás a bankház szerint azért is különösen fontos, mert az EKB-nak egy, a mostanihoz hasonló kínálati válság esetén egy fegyvere van csak: a likviditás bővítése. Ha pedig az esetleges újabb lazítás nem éri el a kívánt hatást, akkor tényleg semmi eszköz nem marad a jegybank kezében.

A Bloomberg elemzői konszenzusa nem számít vágásra, a megkérdezettek 60 százaléka legalább 2022-ig változatlan kamatszinteket vár, a többiek bíznak csak a csütörtöki csökkentésben. Abban viszont mindannyian egyetértenek, hogy a monetáris eszköztárat, legalábbis annak maradékát igyekszik mozgósítani a jegybank: az eszközvásárlás és a TLTRO-program kiterjesztése is terítéken lehet.