A hozamgörbe ellaposítása a jegybank célja

Az új jegybanki keretrendszer lényege, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hosszú futamidejű forrást biztosít a piacnak, a rövid oldalon pedig kiszívja a likviditást, az eszköztár frissítése lehetővé tette, hogy hetente dönthet a kamatokról a jegybank – mondta Nagy Márton alelnök egy tegnapi háttérbeszélgetésen. Az egyhetes betéti eszköz lehet a kulcs a likviditás kiszívásában, ezzel a lehető legnagyobb mértékben kötne le pénzt az MNB, a cél, hogy alapvetően a heti depótender kamatával befolyásolják a likviditás mennyiségét. Nagy Márton a Világgazdaság kérdésére elmondta: a cél az, hogy ellaposítsák a hozamgörbét, az erre szolgáló eszközök az állampapír-, illetve jelzáloglevél-vásárlások és a 3, illetve 5 éves futamidejű hiteleszköz tenderei. Két szereplő párhuzamos vételi érdeklődése jelenik meg ezzel a piacon: a bankrendszer és az MNB is hosszabb hozamú hiteleket nyújt. A jegybanki alelnök nem tartja kizártnak, hogy a rövid bankközi kamatok felfelé induljanak el, de a cél az, hogy az egyhetes betéti eszköz – jelenleg 0,9 százalék – kamata körül alakuljanak.

Az egyhetes depó bevezetése nem titkolt kamatemelés volt a jegybank részéről, ezt bizonyítja, hogy a rövid budapesti bankközi kamatlábak (Bubor) 0,9 százalék közelébe ugrottak – válaszolta egy kérdésre az MNB-alelnök. A keddi bejelentés azonban nem kamatemelés volt, amit két tényező mutat: a Bubor nem emelkedett számottevően, és a fő monetáris eszközök rátája sem változott, mindössze nagyobb mozgástere lett a jegybanknak. A kamatfolyosó korábban aszimmetrikus volt az alapkamat körül, ezt tette szimmetrikussá az egynapos és egyhetes hiteleszközök 95 bázispontos, 1,85 százalékra emelésével az MNB. A régiós jegybankok (cseh, illetve lengyel) a mostani szélesítés után is a magyarnál nagyobb mozgástérrel rendelkeznek. Nagy Márton leszögezte: a kamatfolyosó kiszélesítése nem szigorítás, viszont megteremti a szigorítás lehetőségét – ezt az egyhetes betéti eszköz változtatásán keresztül teheti meg a magyar központi bank a következő időszakban.

A monetáris döntéshozatal több szinten történik a jövőben – hangsúlyozta Nagy Márton. Míg korábban a monetáris tanács a döntéseit háromhavonta, a friss inflációs előrejelzés ismeretében hozta meg, a következő időszakban alapvetően havonta dönthetnek a feltételekről, sőt szükség esetén a monetáris tanács a köztes ülésén is beavatkozhat, ahogy azt tette kedden is. Az MNB alelnöke azt hangsúlyozta, hogy az első számú monetáris eszköz az egyhetes betét lesz, aminek az aktuális kamatát igazgatósági szinten határozhatják meg. Az aktuális kamatszintről annak fényében dönthetnek, hogy aktuálisan mennyi szabad likviditás van a bankrendszerben, ugyanakkor a mandátum csak a kamatfolyosón belüli kamatszintről szóló döntésre vonatkozik.

A szigorítás és az új eszköztár bevezetése a korábbi ultralaza monetáris politika végét jelenti Magyarországon – jelentette ki a jegybank alelnöke. Ezzel a csehekkel és a lengyelekkel vagyunk nagyjából egy szinten, esetleg valamivel lazábbak a feltételek. Nagy Márton felhívta a figyelmet, hogy a magyar monetáris politika előretekintve inkább héja hangvételű, vagyis a szigorítás felé mutat, a gazdaság újraindulása esetén a jegybank kész kiengedni, de egyelőre még nem tartunk ott.

Az állampapír- és jelzáloglevél-vásárlási programok részleteiről április 21-én dönthet az MNB. A szabályoknak megfelelően másodlagos piacon vásárolhat értékpapírokat a jegybank, az állampapíroknál elsősorban a hosszabb futamidejű termékeket vehetik, a jelzálogleveleknél pedig három és húsz év között lehet a hátralévő futamidő, arról viszont nincs még döntés, hogy bankoktól, befektetési alapoktól, illetve biztosítóktól vásároljanak-e, és arról sem, hogy tendereken vagy a piaci ügyletben vásároljanak.

A Növekedési kötvényprogramban (NKP) az egy vállalat által elérhető hitelkeret 20 milliárdról 50 milliárd forintra nőtt, az 1500 milliárd forintos keretösszegű Növekedési hitelprogram (NHP) Hajrá! terméktájékoztatója április 17-én jelenik meg, s április 20-tól lesz elérhető a konstrukció – mondta Nagy Márton. A hitelezés kínálati oldalát olvasztja fel a program, mivel gyakorlatilag 4 százalékos preferenciális betéti kamatot jelent a bankoknak. Lényeges, hogy a kormány által meghirdetett 500 milliárd forintos garanciaprogram az NHP-hitelekhez is elérhető lesz, ami a jegybanki tisztségviselő szerint nagyjából félszázalékos díjért vehető majd igénybe, ami a 2,5 százalékos maximális teljes hiteldíjmutatón felül értelmezhető. A jövő júliusig élő kamattámogatás miatt a rövid lejáratú forgóeszközhiteleken akár 1 százalék alatti kamatot is elérhetnek a cégek. Lapunk kérdésére, hogy újonnan alapított cégek részt vehetnek-e a programban, Nagy Márton úgy felelt, hogy még vizsgálják ennek a lehetőségét.

Még nem számolják újra a növekedést

A következő inflációs jelentéssel frissítjük a növekedési előrejelzésünket

– mondta Nagy Márton. A világon minden prognózisban jelentős a bizonytalanság, nincs elképzelés arról, hogyan alakulhat a bruttó hazai termék. Az MNB alelnöke hozzátette: amikor megjönnek az első tényadatok, akkor lehet majd pontosabb számokat mondani. | VG