A kamatemelés megfoghatja az inflációt

A bankközi kamatok egészen addig tovább emelkedhetnek, amíg a koronavírus terjedése le nem lassul – mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője 2–3 százalék közötti tízéves állampapírpiaci hozamokra számít, a három hónapos Bubor 1 százalék körül alakulhat, igaz, nagy a piaci bizonytalanság.

Komoly eredményt ért el a jegybank az eszköztár átalakításával, a tízéves referenciahozam 3,4-ről 2,4 százalékra csökkent, míg a 12 hónapos Bubor 0,8-ről 1,2 százalék fölé emelkedett – hangsúlyozta Varga Zoltán. A hosszú futamidőn biztosított, gyakorlatilag korlátlan likviditás és a rövid futamidejű többletpénz kiszívásával a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elérte azt a célját, hogy ellaposítsa a hozamgörbét – mondta az Equilor elemzője. Regős Gábor szerint az MNB-nek több célnak is meg kell felelnie, ezek közül csak egy a hozamgörbe ellaposítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani az inflációra és a forint árfolyamára. Bár a hozamgörbe nem lett sokkal laposabb, ám meredekebb sem, ami a hektikus piacon eredmény, hiszen a feltörekvő országok kockázata válságokkor megugrik, s ez rendre a hosszú hozamok esésében csapódik le.

Az inflációban elsősorban a forintárfolyam alakulása játszhat szerepet a következő időszakban, az MNB-nek sikerült megfordítania a hazai fizetőeszköz esését, ám további erősödés – 330–340 forintos eurószint – lenne kívánatos – magyarázta a Századvég szakértője. Varga Zoltán leszögezte: az alacsony nyersanyagárak miatt az idén nem kell a magas infláció miatt aggódni, bár az élelmiszerek és a gyógyszerek drágulhatnak. Jövőre viszont erősödhet az árnyomás, ami monetáris szigorítást igényelhet annak érdekében, hogy a pénzromlás üteme a toleranciasávon belül maradjon. A forint már-már exponenciálisan gyengült, azonban az egyhetes betéti eszköz április 1-jei bejelentése kamatemelésnek felelt meg – hat nappal később a hiteleszközök kamatát is növelte a jegybank –,­ ami jelentős mértékben segítette a forint korrekcióját. Az Equilor elemzője aláhúzta: a piaci hangulat javulása hozzájárult a forint erősödéséhez, azonban az erősebb fizetőeszköz nagyrészt az MNB intézkedéseinek köszönhető.

Kevésbé sérülékeny gazdaság fogadta a vírust

Tovább mérséklődött a magyar gazdaság külső sérülékenysége, az ország külső finanszírozási képessége 2019 végén a GDP 1 százalékán stabilizálódott, miközben a folyó fizetési mérleg egyenlege a negyedik negyedévben az előző negyedévben tapasztalt szint körül alakult. A nettó külső adósság 8 százalék alá, a bruttó mutató 53 százalék közelébe esett vissza. Az ország külső sérülékenysége szempontjából különösen fontos rövid lejáratú külső adósság 2019 végén csökkent, míg a devizatartalék 28 milliárd euró fölé emelkedett. A lakosság nettó pénzügyi megtakarítása 2019-ben csaknem 5 százalék a GDP-hez mérten.