Átcsoportosítják a GDP csaknem ötödét

Elindult a kormány gazdaságvédelmi akciótervének második üteme – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. Az első ütem már zajlik a tb-járulékok csökkentésével, a katás adózók megsegítésével és a bankhitelek törlesztésének felfüggesztésével, ez a jegybank által indított programokkal együtt a GDP 18–20 százalékának átcsoportosításával jár. Az idei költségvetéstől az új helyzetben el kell térni: 1 százalékról 2,7 százalékra emelik a költségvetési hiányt. A kormány ugyanannyi új munkahelyet kíván létrehozni, amennyi tönkrement a koronavírus-járvány következtében.

Öt új program indul. Az állam a munkahelymegőrzést például azzal támogatja, hogy rövidített munkavégzés esetén átvállalja a bérköltségek egy részét, a következő, a munkahelyteremtő programban pedig 450 milliárd forinttal támogatja a beruházásokat. Külön program indul a kiemelt nemzetgazdasági ágazatok újraindítására, ilyen a turizmus, az egészségipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, az építőipar, a logisztika, a közlekedés, valamint a film- és a kreatív ipar. A hazai vállalatok kamat- és hitelgarancia-támogatott hiteleket vehetnek majd igénybe, összesen több mint 2000 milliárd forint értékben. A szintén elindult család- és nyugdíjasvédelem egyik fő eleme a 13. havi nyugdíj fokozatos, négy részletben történő visszaépítése. Először 2012 februárjában kapnak a jogosultak plusz egyheti nyugdíjat, majd a következő három év mindegyikében plusz egyhetit.

A programot Palkovics László innovációs és technológiai miniszter koordinálja. Bártfai-Mager Andreának, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszternek kell az állami vállalatokat bekapcsolnia az akciótervbe, Varga Mihály pénzügyminiszternek pedig a forrásokról kell gondoskodnia, és a költségvetési fegyelmet kell garantálnia. A gazdasági kamarák és a vállalkozói szervezetek javaslatai is beépültek a gazdaság újraindítását szolgáló kormányzati lépésekbe – hangsúlyozta Palkovics László a bejelentés utáni videókonferencián. Értékelése szerint az akcióterv nem növeli Magyarország külső kitettségét, a források átcsoportosításával a vállalkozások és a munkahelyek védelmét szolgálja.

A miniszterelnök által említett 2,7 százalékos hiány a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalék feletti emelkedése mellett valósulhatna meg, ám inkább visszaeséssel kell kalkulálni, ami intézkedések nélkül, önmagában is növeli a deficitet – reagált az elhangzott makroszámokra Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak. Ugyanakkor szerinte az idén nem kell betartani a 3 százalékos hiányt, mert most nem a kiadások elszállása a legnagyobb probléma. A szakértő aláhúzta: a GDP-arányosan 18–20 százalékos átcsoportosításból 7 százalék a hitelmoratóriumnak köszönhető, és a jegybanki csomag is jelentősen mérsékli majd a költségvetési terhet.

A programoknak sokkal inkább a munkahelyek megőrzésére kellene koncentrálniuk – hangsúlyozta Virovácz Péter. A GDP 1 százalékára rúgó 400 milliárd forintos jövedelempótlás nem biztos, hogy elég lesz a munkahelyek megtartásához, a nyugdíjasoknak adandó juttatás pedig nem pluszpénz a gazdaságban, mert az eredeti költségvetésben is szerepelt a nyugdíjprémium. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes szektorokban már több tízezren veszítették el a munkájukat, számukra nem megoldás a munkahelyvédelem, ehelyett ki kellene szélesíteni az álláskeresők támogatását. Fischer Ádám ugyanakkor üdvözölte az állami beruházások indítását, mert ezek felszívhatják az álláskeresőket.

A hitelmoratórium képvisel

7

százalékot a GDP átcsoportosításából