Év végére a célhoz ér az infláció
Márciusban 3,9 százalék volt az éves alapon mért infláció, fél százalékponttal alacsonyabb a februári fogyasztói árindexnél – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A tényadat 0,2 százalékponttal haladta meg a Világgazdaság elemzői konszenzusát, és fél százalékponttal lett magasabb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzésénél. A maginfláció az előző havi 4,1 százalékról 4,3 százalékra erősödött, és az MNB által közzétett adószűrt maginfláció is 3,7-ről 3,8 százalékra nőtt. A két mutató együttes bővülése egyértelműen az árnyomás erősödését jelzi. Nagy Márton, az MNB alelnöke lapunk kérdésére egy háttérbeszélgetésen elmondta, hogy az ipari termékek inflációján keresztül mutatkozhatott volna meg a forintgyengülés az inflációban, azonban egyelőre nem árazták át ezeket a termékeket. A jegybanki várakozásnál magasabb fogyasztói árindexet – elsősorban a szolgáltatások, a mobiltelefon- és internethasználat, valamint a pénzügyi szolgáltatások díjának emelkedése miatt – a 3,8 százalékos drágulást mutató piaci szolgáltatások emelték meg, és az élelmiszerárak 7,6 százalékos árindexe is jelentősen hozzátett ehhez. Az MNB arra számít, hogy a fogyasztói árindex hamarosan
3 százalék közelébe csökkenhet, és később a maginfláció is követheti.
Az üzemanyagárak zuhanása akár 1 százalékponttal is mérsékelheti a fogyasztói árindexet áprilisban, viszont a maginfláció magasan maradhat – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A következő hónapokban 2 százalék körül alakulhat a drágulás üteme, az év végére pedig 2,5 százalék körülire emelkedhet az infláció, és átlagosan 2,9 százalék lehet a pénzromlás 2020-ban – tette hozzá a szakértő. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője arra figyelmeztet, hogy érdemi olajár-korrekció következhet, ami az alappálya 2,4 százalékos inflációját 3,5 százalékra emelheti.
Az előttünk álló hónapokban tovább csökkennek az üzemanyagárak, és az emelkedő bázis is mérsékli a fogyasztói árindexet
– magyarázta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Áprilisban bizonyára érezhető lesz még a koronavírus-járvány miatti átmeneti áremelkedés és a rekordgyenge forintárfolyam hatása, ezek magasan tarthatják a maginflációt. Virovácz Péter arra számít, hogy az év végére mind a fő mutató, mind a maginfláció 3 százalék körül alakulhat. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy véli, az infláció 2,5 százalék közelébe süllyedhet a következő hónapokban, az év végéig a 3,2–3,8 százalékos sávban ingadozhat, éves átlagban pedig 3,6 százalékos lehet a drágulási ütem. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a pénzromlás nem fogja tükrözni a tényleges fogyasztói kosarat a következő hónapokban, hiába zuhannak ugyanis az üzemanyagárak, a szokásos mennyiség töredékét fogyasztjuk, egyes termékek és szolgáltatások pedig – például a házon kívüli étkezés, a tömegközlekedés, a szabadidős és a kulturális tevékenységek és a nem alapvető fogyasztási cikkek – átmenetileg teljesen kiesnek.
