BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jelentősen javult a vevők alkupozíciója

Több évig tartó tempós emelkedésnek vetett véget a múlt év a lakáspiacon. Az idén a koronavírus-járvány hanyatlást vetít előre.

A múlt év utolsó negyedében a használt lakások ára mindössze 9,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Hasonlóan alacsony ütemű drágulásra legutóbb 2015 elején volt példa, amikor 9,2 százalékos volt az áremelkedés. Ráadásul 2019 harmadik negyedévéhez képest minimálisan csökkentek a lakásárak az országban – emlékeztetett a témában készült összefoglalójában az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László. Az adatokat értékelve kiemelte: „A múlt év közepén már látható volt, hogy a visszaeső kereslet lelassítja a korábbi drágulást. Bár 2019 második felében még éves szinten emelkedtek az árak, de tavaly július óta negyedévről negyedévre már stagnálást és enyhe csökkenést mutatnak a hivatalos adatok. Ebből egyértelműen látszik, hogy megállt a drágulás.” Ez összhangban van az Ingatlan.com adataival, amelyek szerint a múlt év közepén elsősorban Budapesten nagyon lelassult, majd megállt az áremelkedés. Ráadásul az idén a vevők lakáspiaci alkupozíciója egyre inkább javult a kínálati árakat kitartó tulajdonosokkal és ingatlanközvetítőkkel szemben.

Budapesten a múlt év végén a használt lakások és házak átlagos kínálati négyzetméterára 708 ezer forint volt, idén áprilisban pedig 702 ezer forintot tett ki. A megyeszékhelyeken kínált ingatlanok átlagos négyzetméterárai 161 és 454 ezer forint között stagnáltak településtől függően: a legolcsóbb nagyváros Salgótarján, a legdrágább pedig Debrecen volt.

A lakásépítési kedv is a piaci lassulásra utal, az idén jelentős visszaesés tapasztalható. Az év első két hónapjában 1510 lakóingatlanra adtak ki építési engedélyt, ami 29 százalékos hanyatlásnak felel meg éves szinten. Az egylakásos, azaz családi házak építésére kiadott engedélyek száma 25 százalékkal, a több lakást magukban foglaló lakóépületekre kiadott engedélyek száma pedig 38 százalékkal csökkent. Ebben szerepet játszik, hogy az idén már nem kedvezményes a lakásáfa. „Ezekben a lakásépítési adatokban pedig még nincs benne a koronavírus-járvány hatása, amely várhatóan még jobban visszaveti majd az építkezési kedvet” – mondta Balogh László.

Konkrét lakáspiaci prognózist adni erre az évre egyelőre nem lehet. Rendkívül bizonytalan a helyzet, a forgalom visszaeshet, a koronavírus-járványnak az árakra gyakorolt negatív hatásai pedig egyelőre nem számszerűsíthetők.

A kiadott engedélyek alapján valószínűsíthető, hogy a lakásépítéseknél a családi házak súlya még tovább növekedhet a következő időszakban, de várhatóan kevesebb lakás épül mindaddig, amíg nem áll talpra a gazdaság.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.