Nem kirívó a márciusi munkanélküliség
Márciusban 281 ezer regisztrált munkanélküli volt Magyarországon, ez 17 ezerrel több, mint egy hónappal korábban – derült ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adataiból. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője lapunk kérdésére elmondta: a márciusi adat egyáltalán nem kiugró, az előző év azonos időszakáét mindössze kétezerrel haladja meg, a szezonális hatásoktól tisztítottan februárhoz képest pedig mindössze két és fél ezerrel nőtt a regisztrált álláskeresők száma. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az NFSZ statisztikája csak a regisztrált álláskeresőket mutatja, azokat nem, akik nem jelentkeztek a munkaügyi hivataloknál. Ez utóbbiak száma sokkal nagyobb lehet. A szakértő szerint a koronavírus miatt eddig ötvenezren veszíthették el az állásukat, nagyobb részük az áprilisi statisztikában jelenhet majd meg. A helyzethez képest azért kedvezőbb a márciusi adat, mert sokan el tudtak helyezkedni az üres álláshelyeken, ez a hatás azonban áprilisban várhatóan már nem jelentkezik. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter napi négyezer megszűnő munkahelyről beszélt korábban, ami március közepe óta akár 150 ezer álláskeresőt is jelenthet.
„A következő havi statisztikában ugrásszerűen megnőhet az alacsony végzettségűek száma, a válságban ők nagyobb valószínűséggel veszítik el az állásukat” – magyarázta Regős Gábor. Szerinte a szakképzés és a felsőoktatás fejlesztése, valamint az ezekre költött összegek növelése segíthet a most munkájukat elvesztők tartós elhelyezkedésében, akár a kritikus időszakokban is. Az NFSZ adatai szerint a nyolc általánost végzettek száma több mint hétszer annyi, mint a felsőfokú végzettségűeké. A jelenlegi válságban is könnyebben tartják meg a munkájukat a képzettebbek: míg a legfeljebb nyolc általánost végzettek száma 7,8 százalékkal nőtt a regisztrált munkakeresők között, addig a felsőfokú végzettségűeknél 3,1 százalékot mutat ez a hányad. A legnagyobb arányban a 45 év felettiek körében ugrott meg a regisztrált álláskeresők száma, és a 35–45 éves korosztályban is valamivel az átlag felett emelkedett. A 19 éves és az ennél fiatalabb korosztályban ugyanakkor 1 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma. Az NFSZ statisztikája szerint elmondható, hogy az álláskeresők között jóval magasabb a nők aránya, februárhoz képest 10 502-vel többen vesztették el az állásukat, míg a férfiaknál 6771-gyel emelkedett a munkanélküliek száma.
Idén 4,5–6 százalék között alakulhat a munkanélküliségi ráta, attól függően, hogy mennyire hamar tud újraindulni a gazdaság – hangsúlyozta a Századvég elemzője. A vírus lefutása egyelőre nem ismert, extrém esetben a 6 százalék feletti adat sem zárható ki. A munkanélküliségi rátát az is befolyásolja, hogy a munkájukat elvesztők közül hányan lesznek közfoglalkoztatottak, és hányan hagynak fel a munkakereséssel, ezáltal az inaktívak körét bővítve. Regős Gábor a távolabbi kilátásokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkanélküliség jövőre még nem éri el a 2019-es mélypontját, azonban egyértelműen javulhat a mutató. Ennek az üteme a gazdasági leállás hosszától függ majd.
