A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3,4 százalékos fogyasztói árindexet prognosztizált a március végén megjelent Inflációs jelentésében, ráadásul a drágulás ütemének meredek esését várja, eszerint áprilisban 2, májusban és júniusban 1,6, illetve 1,7 százalék lehet az ütem. Az alapfolyamatokat megragadó mutatók az árszínvonal-dinamika gyengülését jelzik. A maginfláció 0,3, az adószűrt mutató 0,1 százalékponttal lehet alacsonyabb, mint februárban: az előbbi 4, az utóbbi 3,7 százalékos lehetett. A Központi Statisztikai Hivatal holnap teszi közzé a fogyasztói árindexet.
Az üzemanyagok árának esése és a forint gyengülése ellentétesen hatott a fogyasztói árakra márciusban – hívta fel a Világgazdaság figyelmét Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője.
Az élelmiszerek drágulása azonban erősíthette a pénzromlást. Regős Gábor hozzátette: hosszabb távon az olajárak emelkedése és a gyenge forint felfelé nyomhatja a fogyasztói árindexet, és ezt a lanyhuló kereslet csak részben kompenzálhatja. Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az olajárak miatti bázishatás eleve mérsékelte volna a drágulást, amit csak fokozott az üzemanyagok áresése, de részben kiegyensúlyozhatta az élelmiszerárak gyors emelkedése. Palócz Évának, a Kopint-Tárki vezérigazgatójának előrejelzése szerint az élelmiszerek márciusban 1,5 százalékkal drágulhattak februárhoz képest, és éves szinten is 8 százalék lehet a termékkategória áremelkedése.
Az enyhülő árnyomás ellenére van monetáris politikai teendője az MNB-nek, a 3 százalékos jegybanki inflációs cél akkor valósulhat meg, ha az intézkedésekkel sikerül talpra állítani a gazdaságot 2021-re – magyarázta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ha jövőre is bicegne a gazdaság, akkor szerinte az infláció is elmaradhat a 3 százaléktól.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvashatja
