Stabil pénzügyi rendszer várta a válságot

n. l. n. | A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által felügyelt valamennyi piac erősebb, jobb állapotban van, mint a 2008-as válság idején – jelentette ki Kandrács Csaba felügyeleti alelnök. A bankszektor eszközarányos nyeresége 18 százalékos, a nem fizető hitelek állománya (az NPL-ráta) a válság utáni 20-ról 5 százalék alá került, a bankok kockázatvállalása az elmúlt időszakban mérsékeltebb volt.

A kormány és az MNB szabályai szavatolják, hogy ne lehessen olyan helyzet, mint 2008 után, amikor rendszerszintű problémák adódtak, nem kell a háztartások túlzott eladósodásától tartani. Kandrács Csaba jelezte: 2018 óta az új lakáshitelek 90 százalékát már hosszú időre fixált kamatokkal veszik fel az emberek. A feltételeknek megfelelő minősített fogyasztóbarát lakáshitelt eddig közel 80 ezer ügyfél választotta, a konstrukcióban 1000 milliárd forintnyi új hitelt helyeztek ki a pénzintézetek. A többi, változó kamatozású hitellel rendelkező adósról is gondoskodott most a kormány, amikor a válság elején az MNB javaslatára elrendelte a hitelmoratóriumot. Kandrács Csaba emlékeztetett: ma már elérhető a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás, jövőre pedig érkezik a minősített fogyasztóbarát személyi kölcsön is.

A többi felügyelt szektor is stabil lábakon áll a jegybanki alelnök szerint. A biztosítási szektor díjbevétele az elmúlt két évben 8-8 százalékkal nőtt, a szektor tőkésítési szintje duplája az elvárásoknak. A tőkepiaci és a pénztári szektor is stabil, a befektetők vagyona jócskán gyarapodott az elmúlt években.

Az MNB a felügyelt szektorok szereplőinek vezetői körlevélben fogalmazta meg azon elvárásait, hogy milyen megfelelő biztonsági intézkedések mellett kell magas szintű szolgáltatást nyújtaniuk ügyfeleiknek. Elsősorban az elektronikus kiszolgálásra kell a hangsúlyt helyezni, ha pedig másképp nem lehet, akkor megfelelő biztonsági körülmények között kell megszervezni a személyes kiszolgálást a járvány idején. Az ügyfelek biztonságának szavatolását a jegybank folyamatosan ellenőrzi – jelezte a felügyeleti alelnök.

A digitális csatornák használatában szintlépést jelentett az azonnali fizetési rendszer indulása. Az első hónap mind technikailag, mind ügyfélélmény alapján meghaladta az előzetesen várt sikert – jelezte Patai Mihály alelnök. Szavai szerint márciusban 9,3 millió átutalás ment keresztül a rendszeren 1363 milliárd forint értékben. Az ügyletek több mint 99,9 százaléka az előzetesen megfogalmazott 5 másodperces időtávon belül zajlott le, 92 százalék esetében ráadásul kevesebb mint 2 másodperc alatt átért az összeg a küldő banktól a fogadóig. Ez a nemzetközi példáknál (Dánia, Szingapúr) is jobb arány. A felhasználás azt mutatja, hogy az emberek kedvelik a megoldás nyújtotta extra lehetőségeket. Az átutalások 31 százaléka este és hét végén bonyolódott le, abban az időszakban, amikor a korábbi, IG2 rendszerben nem lehetett pénzt küldeni a banki számlákról. Patai Mihály tájékoztatása szerint egy átlagos hétvégén 100 ezer megbízást adnak az ügyfelek, amely annak fényében nagy szám, hogy hétköznaponként 400 ezer megbízás kerül a rendszerbe. Hangsúlyozta: mindezeket az eredményeket egyelőre még csak az alap-infrastruktúra működése mellett tudták elérni, a későbbiekben a bankok folyamatosan fejlesztenek majd új termékeket, szolgáltatásokat, ami tovább növelheti az ügyfélélményt. Az alelnök vélhetőleg például a fizetési kérelemre gondolt, amely jelenleg az Erste Banknál, a Raiffeisennél és a Gránit Banknál működik – az utóbbi két bank ügyfelei egymástól is tudnak pénzt kérni fizetési kérelem megadásával.

Márciusban

1363

milliárd forintot utaltunk az azonnali fizetési rendszerben