Az EBRD az utóbbi években növelte a térségnek nyújtott finanszírozást, olyannyira, hogy
a bank támogatta régiók közül egy főre számolva a Nyugat-Balkán kapja a legnagyobb összeget.
Ezt még tovább emelné az EBRD, és ugyanerre lehet számítani az részéről is azon az új gazdasági csomagon keresztül, amelynek részleteit a második félévben dolgozzák ki. A földrajzilag közelebbi beszállítókat kereső cégek már a járvány előtt megjelentek a térségben, és ez az érdeklődés akkor fordul termőre, ha a régió kormányai együttműködést tanusítanak egymással és az Európai Unióval, folytatják a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, és az áruk számára könnyebben átjárhatóvá teszik a határokat – mondta az igazgató.
A térség belső integrációját célzó „mini-Schengen” együttműködést megtörte a járvány, és hogy közel vannak a választások Észak-Macedóniában és Szerbiában, de a folyamat folytatódhat, és az EU-csatlakozás tárgyalásainak előrehaladása is biztonságot nyújthat a térségben megjelenő európai cégeknek.
Újra megerősödhet a textilipar és a fafeldolgozóipar, újabb befektetések érkezhetnek az autóiparba, és a régióban új szektorként megtelepedhetnek az elektronikai alkatrészeket gyártó vállalatok.
Lehetőségeket lát az EBRD a közösségi közlekedési eszközök gyártásában is. Európai érdek, hogy bővüljenek a mezőgazdasági és élelmiszeripari kapacitások is a kontinensen – mondta Hargitai Zsuzsanna. A magyar cégek többek közt az infrastruktúra fejlesztésében, például a víz-, szennyvíz- és hulladékkezelő projektekben játszhatnánk szerepet.
A teljes interjú a Világgazdaság keddi számában olvasható
(Címlapkép: Ohrid, Észak-Macedónia – Fotó: Enrico Bottino/REDA&CO/Universal Images Group via Getty Images)
