A piac szerint az MNB korrigálni fog

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) változatlanul a korábban publikált 2-3 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2020-ra. A jegybank hivatalos reálgazdasági előrejelzéseit továbbra is a negyedévente megjelenő inflációs jelentés tartalmazza – közölte az MNB a Világgazdaság észrevételére, hogy a messze legoptimistább prognózis mellett a jegybank Pénzügyi stabilitási jelentésének stresszpályái már az elemzők konszenzusához közelítő, alapesetben 3,8, extrém esetben 7,1 százalékos GDP-csökkenéssel számolnak.

A legutóbbi inflációs jelentés még a veszélyhelyzet előtti, március 12-ig rendelkezésre álló adatok alapján határozta meg a makropályát – emlékeztetett Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A szakember úgy látja, a jegybankok és a nagy nemzetközi szervezetek tartják magukat a korábbi publikációs rendjükhöz, ezért kommunikációs szempontból szerencsétlen lenne más előrejelzéssel előállni. Eközben egy bank makrogazdasági szakértője akár kétnaponta változtathat az előrejelzésén.

Arra a felvetésre, hogy a monetáris tanács márciusi ülése után Nagy Márton alelnök arról beszélt: az adatvezérelt módban működő tanács akár a szokásos menetrendtől eltérő időpontban is dönthet intézkedésekről, a Takarékbank elemzője arra figyelmeztetett, hogy a jegybank március végétől, április elejétől folyamatosan lépett, számos intézkedést hozott a gazdasági folyamatok kezelésére, igaz, a növekedési prognózist nem írta felül. Suppan Gergely szerint a márciusi inflációs jelentésben bizonyosan lefelé korrigálja majd növekedési előrejelzését a jegybank. Ő maga 3,2-3,5 százalékos visszaeséssel számol.

A bennragadt, növekedést váró jegybanki álláspont a költségvetés előkészítését is megzavarta. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arról beszélt, hogy az előterjesztés elfogadását azért halasztotta el egy héttel a kormány, mert volt miniszter, aki túl pesszimistának vélte a Pénzügyminisztérium (PM) 3 százalékos csökkenéssel számoló prognózisát. Végül mégis a PM eredeti, 3 százalékos, a piaci vélekedéseknél egyébként optimistább visszaesést váró száma került a törvényjavaslatba.

„A stressztesztpálya nem előrejelzés, hanem egy alacsony valószínűségű, jelentős visszaesést tükröző stresszforgatókönyv. A pénzügyi stabilitási jelentésnek nem feladata a reálgazdasági előrejelzés, a kiadvány teljesen kockázati fókuszú, megmutatja egy nagyon rossz kimenetelű, de még elképzelhető forgatókönyvnek a bankrendszerre gyakorolt hatását” – jelezte a jegybank, hozzátéve, hogy a két stresszpályával és a stresszpályák súlyosságával a reálgazdasági becslések nagy fokú bizonytalanságára reagáltak.

Az igazi meglepetés az lett volna, ha az alapstresszpálya 3 százalék alatti visszaeséssel számolt volna – reagált a jelenleg egyébként 5 százalékos GDP-csökkenést váró K&H vezető elemzője, Németh Dávid. Az első negyedévi 2 százalékos GDP-bővülés után szerinte bizonyosan nagyobb, akár 10-12 százalékos visszaesés következhet be a második negyedévben. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság ebből a helyzetből növekedéssel zárhassa az évet, olyan mértékű felpattanás kellene – a második fél évben 5-6 százalékos minimális növekedés –, amelyre lényegében nincs esély. Már csak azért sem, mert továbbra is szinte mindenki várja a járvány második hullámát, számos ágazatnak pedig biztosan hosszú hónapokig tart majd a talpra állás, és súlyos gond lesz a munkanélküliség is.

Lemondott Nagy Márton jegybanki alelnök

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke, Nagy Márton szerdán lemondott alelnöki tisztségéről – adta hírül a jegybank. A jegybank közleménye szerint Nagy Márton más fontos vezetői megbízatása miatt válik meg pozíciójától, amelyet 2013 márciusa óta töltött be.

Matolcsy György MNB-elnök felkérte Virág Barnabást, a monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatót, hogy átmeneti jelleggel vegye át a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnökség irányítását. A Növekedési hitelprogram hajrá és a Növekedési kötvényprogram vezetését Patai Mihály, a nemzetközi kapcsolatokért, készpénzlogisztikáért, pénzügyi infrastruktúrákért és digitalizációért felelős alelnök veszi át – tudatta a jegybanki közlemény. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a lemondásra a monetáris tanács tegnapi ülése után került sor. A jegybanktörvény szerint az alelnöki posztot lemondás mellett a megbízatás időtartamának lejártával, az érintett halálával vagy felmentéssel lehet elhagyni. Ez utóbbira az MNB alelnökei esetében az MNB elnökének előterjesztésére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, akinek döntéséhez a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges. | N. L. N.