Az áruházak újranyitása is sokba kerül

Márciustól május közepéig óvatos becslések szerint is mintegy 450-500 milliárd forint bevételtől estek el az iparcikküzletek a koronavírus miatt a Blokkk.com számításai szerint. Ebbe a körbe mintegy 75-80 ezer piaci szereplő tartozik, a járványhelyzet pedig a ruházati, a cipő-, a sportszer-, a játék- és a könyvesboltokat legalább olyan érzékenyen érintette, mint a műszaki vagy barkácsáruházakat, az építőanyaggal vagy különféle alkatrészekkel, szerelvényekkel kereskedőket. A kereskedelmi szakportál felidézte, hogy az érintett boltok döntő részének március 16-tól 15 órakor be kellett zárnia, március 28-tól pedig a non food kategóriába tartozó egységek zömébe már be sem tehette a lábát a vásárló. Az áprilisi teljes üzemszünetet követően május 4-től vidéken megkezdődtek a boltnyitások, tegnaptól pedig a fővárosi áruházak is zöld utat kaptak. Nemcsak a hosszú kényszerszünet kerül sokba azonban a boltosoknak, hanem várhatóan az is, hogy a maszkviselés és a távolságtartás miatt a vevők aligha rohanják meg azonnal a kasszákat. Rosszabb esetben pedig azért maradnak el a bevásárlások, mert a leépítések számtalan esetben megnyirbálták a családi költségvetést.

A kereskedők egyik legfőbb kiadása, hogy az üzlethelyiség megtartása érdekében a zárlat alatt is fizetniük kellett a bérleti díjat, és nem minden bérbeadó adott kedvezményt. Sokan megpróbálták valamilyen módon megtartani az eladókat, legalább részmunkaidős foglalkoztatás címén, miközben gyakorlatilag egy hónapig egy fillér bevételük sem volt. Emellett a Blokkk.com szerint a kormányzati támogatásokból adottságaik miatt a boltosoknak volt a legnehezebb részesülniük, miközben a bezárt üzletek által kínált termékek egy részét a többség a webáruházakból szerezte be. Továbbá a nyitásra hangolva frissíteni kell a kínálatot a polcokon, hiszen változott az időjárás is, sok mindenből más kell már otthonra, mint két hónappal ezelőtt. A vevők visszacsalogatása pedig aligha működhet nyitási akciók nélkül, különben a fogyasztó a szomszéd üzletbe tér majd be a kedvezőbb ár miatt.

Az iparcikküzletek botladozásához már február végén és március első napjaiban nagyban hozzájárult a felhalmozás, ami elsősorban az alapvető élelmiszereket, a tisztálkodó- és tisztítószereket érintette. A korábbi növekedési ütemek hamar olvadozni kezdtek, és sok helyen már az első tavaszi hónap masszív veszteséget hozott. A ruházati boltok forgalma például a felére esett, pedig március első felében még bármikor lehetett menni vásárolni. Az ürességtől kongó plázák látványa a statisztikákban is visszaköszönt, már a 15 órás zárás időszaka is brutális forgalomkiesést hozott. Ezek után áprilisban a boltzáras egységek többségének a szó szoros értelmében alig vagy egyáltalán nem volt bevétele, számtalan helyen az egy évvel korábbi értékesítés legfeljebb 10 százaléka valósult meg. A többség le is húzta a rolót.

Jelzésértékű, hogy míg áprilisban a KSH adatai szerint 3,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, addig azon belül a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 41 százalékkal emelkedett. Az utóbbi részesedése azonban továbbra is csak 7,9 százalék, azaz hiába bővül dinamikusan a webáruházak forgalma, az online kereskedelem súlya még messze nem olyan nagy, hogy minden hagyományos vásárlást kiváltana. Viszonyításképpen: tavaly a teljes kiskereskedelmi forgalom

12 263 milliárd forint volt, amelyen belül az iparcikkboltok forgalma, a webáruházakat nem számítva, megközelítette a négyezermilliárd forintot. És ez az a kör, amely március végétől május elejéig-közepéig szinte csak vegetált.

Halmozunk és főzünk

A Nielsen adatai szerint Magyarországon csak márciusban 76 százalékkal lőtt ki az online kiskereskedelem forgalma, és a kategóriatrendekből kirajzolódnak a hazai lakosság kijárási korlátozások melletti mindennapjai. Az üdítőitalok online értékesítési forgalma 80 százalékkal, az előrecsomagolt élelmiszereké 67 százalékkal, míg a háztartási tisztítószerek forgalma 63 százalékkal emelkedett. A feldolgozott hús online értékesítése megkétszereződött (plusz 111 százalék), a száraztészták forgalma pedig háromszoros növekedést produkált (plusz 203 százalék). Mindez azt tükrözi, hogy többet főzünk otthon, és felhalmoztuk a készleteket. Általános tisztítószerekből 274 százalékkal fogyott több a webshopokban, ami a megváltozott higiénés igényekre adott fogyasztói válasz.