Gyors és hatékony lépésekre van szükség az uniós válságkezelésben is
Az ülésen egyebek mellett az áprilisban jóváhagyott hármas védőháló rendszer egyik eleméről, az Európai Beruházási Bank (EIB) páneurópai garanciaalapjának még nyitott kérdéseiről egyeztettek a tárcavezetők. Az EIB által tagállami viszontgaranciával létrehozandó garanciaalap az elképzelések szerint mintegy 200 milliárd euró értékű kihelyezést hajtana végre az európai kis- és középvállalati szektor számára.
Varga Mihály hangsúlyozta:
a magyar kormány egyetért azzal, hogy szükséges a vállalkozások hitelezésének elősegítése.
Jelentős kockázatot jelent ugyanakkor, hogy az EIB által létrehozott alap végső garanciája és fedezete a tagországok költségvetése lenne. Mint mondta: nincsenek jó tapasztalatok a központilag felügyelt alapok felhasználásával kapcsolatban, főleg az azok felhasználásánál megfigyelhető földrajzi egyensúlytalanság miatt.
A pénzügyminiszter hozzátette: az elmúlt hónapokban minden ország saját forrásait mozgósítva komoly lépéseket tett a járvány gazdasági hatásainak kezelésére, ezért a hitelezés ösztönzésére hatékonyabb eszköznek ígérkezik, ha az állami viszontgarancia nemzeti keretek között marad.
Az ülésen a tárcavezetők megtárgyalták az Európai Bizottság pénzmosás elleni akciótervét, valamint szó esett a 2020. évi országjelentésekről is.
