A február-áprilisi, három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az egy évvel korábbinál 1,2 százalékkal, 56 ezerrel alacsonyabb, 4 millió 436 ezer volt – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 69,2 százalékra csökkent.
A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot továbbra sem teljes egészében érintették, így hatásai a foglalkoztatási adatokban a korábbinál ugyan markánsabban, de nem teljes egészében jelennek meg – jegyezte meg a KSH.
Áprilisban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 368 ezer volt, az előző hónaphoz képest 73 ezerrel kevesebb,
míg a 15-64 évesek foglalkoztatási aránya ugyanezen időszak alatt 1,1 százalékponttal, 68,1 százalékra csökkent.
A február-áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 174 ezer,
a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt
- jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot továbbra sem teljes egészében érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban ugyan a korábbinál markánsabban, de nem teljes egészében jelennek meg – tette hozzá a KSH.
Áprilisban mintegy 73 ezren veszítették el az állásukat,
közülük 54 ezren gazdaságilag inaktívvá és 19 ezren munkanélkülivé váltak.
Folytatódott az aktívak létszámának zsugorodása
Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza szerint a friss munkanélküliségi adat még nem fedi le a koronavírussal érintett időszakot, így a KSH adatközléséből érdemi következtetéseket levonni nem lehetséges.
A februári adatokban is a megelőző hónapok folyamatait látjuk visszatükröződni.
A munkanélküliségi ráta a 15–64 éves korosztály körében 3,5 százalékon maradt, vagyis lényegében egy éve tartósan alacsony szinten ragadt a mutató.
Eközben folytatódott az aktívak létszámának zsugorodása, ami az aktivitási rátában is megmutatkozik:
közel 0,5 százalékpontot esett az arány öt hónap alatt és jelenleg 72,5 százalékon áll.
Ezzel párhuzamosan csökkent a foglalkoztatási ráta, vagyis
vélhetően a nyugdíjazások mozgatják ezt a folyamatot.
A legnagyobb kérdés az, hogy az első körös hatás hány munkavállalót érinthetett Magyarországon.
Amennyiben a kormányzati előzetes becsléseket (30-40 ezer fő) vesszük kiindulási alapnak, úgy a jelenlegi 3,5-ről 4,5 százalékra ugrana a munkanélküliségi ráta.
A következő hónapokban pedig a másodkörös hatások következtében nem elképzelhetetlen, hogy ismételten (remélhetőleg csak átmenetileg) 7-8 százalék közelébe ugorjon a mutató.
Mindeközben most
nagyjából az 1 millió főt közelítheti az otthonról dolgozók létszáma, ami a foglalkoztatottak 22-23 százaléka.
A KSH felmérése szerint 2018 elején (normál ügymenetben) az otthonról dolgozók aránya csupán 3,7 százalék volt.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a legfrissebb adatokat értékelve azt mondta: „A munkanélküliségi ráta emelkedése egyértelműen a koronavírus-járvány számlájára írható. A február és április vége közötti három hónapban mért 3,8 százalékos mutató azonban még nem tükrözi teljes mértékben a járvány negatív hatásait. Áprilisban ugyanis a havi munkanélküliségi ráta már túllépte a 4 százalékos szintet.” A következő 1-2 hónapban tovább emelkedhet, így az 5 százalékos szint fölé kúszhat.
A K&H szakembere szerint most még nem lehet pontos prognózist adni a munkaerőpiaci mutatókra, mert még nem teljeskörűek az adatok. „A járvány miatt számos ágazatban voltak elbocsátások, de a munkahelyek megőrzését célzó állami programok, bértámogatási intézkedések, közmunkaprogram tervezett bővítésének hatását csak a következő hónapok adataiból lehet majd látni. Ezek pedig részben ellensúlyozzák az egyre kedvezőtlenebb statisztikákat” – tette hozzá.
Az már most biztosnak tűnik, hogy
a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka részesedése jelentősen növekedni fog a járvány hatására.
A szakember példaként azt mondta, hogy áprilisban az alkalmazottak közel 17 százaléka dolgozott távmunkában vagy „home office”-ban,
ez tízszeres növekedést jelent.
A részmunkaidős foglalkoztatás és távmunka magyarországi aránya alacsony volt nemzetközi összevetésben, 10 százalék alatt volt az elmúlt években,
az uniós átlag pedig 20 százalék körül mozgott.
A járvány miatt viszont hosszabb távon is bővülés várható a magyarországi távmunka és részmunkaidős foglalkoztatás területén.
