A 2014–2020-as uniós ciklus forrásai közül már 11,9 milliárd eurót lehívott Magyarország – derült ki az Európai Bizottság adataiból. A múlt év végéhez képest a számláló 1,3 milliárd euróval ugrott meg, vagyis az idén bő négy és fél hónap alatt mintegy 455 milliárd forintnyi támogatást utalt át Brüsszel. Ezzel a hazai lehívási mutató 42-ről 48 százalékra kúszott fel. Megállapítható, hogy az uniós (társ)finanszírozású hazai beruházások a koronavírus-járvány alatt sem törtek meg. Ezek a fejlesztések abba a stádiumba léptek, amikor már nagy mennyiségű teljesítésalapú számla állítható ki, amelyeket ellentételezett is az uniós testület. Viszonyításképp: az uniós átlag 46 százalék, hazánk holtversenyben tizenegyedik a tagállamok sorában.
A mostani hétéves időszakban Magyarország 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad. Bár az EU a január
31-i Brexit óta papíron már csak 27 tagú, az Európai Bizottság adatbázisa Nagy-Britanniával is számol a britekre vonatkozó, év végéig tartó átmeneti időszak, valamint az őket is érintő fejlesztési programok kifutása miatt. Ez azért is érdekes, mert a lehívási rangsorban Magyarország a britekkel, a németekkel, a lengyelekkel, a görögökkel és a szlovénekkel áll ötös holtversenyben. A rangsort Finnország (73 százalék) vezeti, megelőzve Írországot és Luxemburgot (68, illetve 67 százalék). Az unióhoz 2004-ben csatlakozókra szűkítve a kört az látszik, hogy Észtország (56 százalék), Ciprus (52) és Lettország (51) előrébb jár, mint Magyarország. A már említett lengyelekkel és szlovénekkel ezen a téren tehát egy szinten állunk, megelőzzük viszont Csehországot (47), Litvániát (46), Máltát (38) és Szlovákiát (35). Ha viszont a támogatások odaítélését vesszük alapul, Magyarország az unió éllovasa 103 százalékkal, Portugália (100) és Írország (98) előtt.
A nagy arányú előlegfizetés azonban nem okoz gondot a magyar költségvetésnek. Mert bár – a Pénzügyminisztérium adatai szerint – a járvány elleni védekezés és a gazdaságvédelmi intézkedések eredményeként az államháztartás központi alrendszere az év első négy hónapjában 727,4 milliárd forintos hiánnyal zárt, áprilisban 104,5 milliárd forintos többlet alakult ki, köszönhetően az uniós programok 249,8 milliárd forintos bevételének. A fejlesztéspolitika koordinálásáért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) számos kedvezményt vezetett be a pályázatoknál, mivel a szaktárca szerint a gazdaság újraindításához is kulcskérdés az uniós projektek végrehajtása. Ezért 25-ről 50 százalékra emelkedett az előleg a járványhelyzettel leginkább sújtott ágazatoknál, emellett három hónap haladékot kaptak a cégek, és az elszámolást is megkönnyítették számukra. Az ITM-nél már jelezték: további lépésekre is készen állnak, ha a külső körülmények változnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.