Alternatíva lehetne a termálvíz
Kiváló geológiai adottságokkal rendelkezik Budapest és az agglomerációja a geotermikus energia termelésére: Kelenföld, Kispest és Újpest gázalapú távfűtő központjainál a gázfelhasználást 30-50 százalékban kiválthatná a termálvízalapú fűtés, Rákospalota esetében pedig a teljes átállás is megvalósítható – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tanulmányából. A hévízhasznosítás egyelőre főként a fürdési célra fókuszál, de szinte általánossá vált a hévizek másodlagos fűtési hasznosítása is, amire jó példa a Fővárosi Állat- és Növénykert. A létesítmény fűtéséhez 2012 óta a Széchenyi fürdő termálvizének hőfeleslegét alkalmazzák.
Áramtermelésre viszont még nagy mélységű kutak telepítése esetén sem érdemes számítani, legfeljebb korlátozottan, gazdaságilag másodlagosan, például Ferihegy és Rákosszentmihály térségében. A természeti adottságokat kihasználva a fővárosi panellakótelepek többségénél és az irodaháznegyedekben is lehet mód hévizes vagy akár hideg vizes alapú hőszivattyús ellátásra, különösen Angyalföldön, a Csepel-szigeten, Őrmezőn, Kelenföldön és Újpesten. Pest megyében 85 olyan hévízkút működik, amely karsztos szerkezetből nyeri ki a meleg vizet, Budapestre 59 jut. A MEKH rámutat, hogy a fővárosban, a Duna térségében sok helyen igen kis mélységben is elérhetők a meleg vizet tároló rétegek, amelyek az átlagosnál nagyságrenddel olcsóbban hasznosíthatók. Igaz, a zónák többségénél létesültek a fürdők is, ezt figyelembe kell venni az esetleges új beruházásoknál. A tanulmány felvet egy világviszonylatban is egyedülálló lehetőséget a Duna medrében fakadó hőforrások egyedi hasznosítására a valamikori Fürdő-sziget helyén: létesíthető egy flexibilis, úszó platform a forrás fölött, amelyre csak a vízről megközelíthető, mesterséges úszósziget, termálfürdő vagy szállodahajó építhető, a mederfenéken pedig a Duna két partjánál elhelyezkedő társas- és irodaházak fűtőcsővezeték-gyűjtő rendszerét lehetne lefektetni.
A fővárosban és a közvetlen környékén 25 éve, évről évre növekvő számban létesülnek zárt szondás, hőszivattyús fűtő-hűtő rendszerek, amelyek legnagyobb része hatékonyabban működik a világátlagnál. Budapesten az első ilyen nagyobb, 60 szondás rendszer a XVII. kerületben létesült. A technológia azóta folyamatosan terjed, különösen az új beruházású ingatlanoknál. A föld hője kinyerhető úgy is, hogy az épületek cölöpalapjait alakítják zárt hőcserélő rendszerré csőhálózat beépítésével.
