Az atom- és a napenergia dominál

B. Horváth Lilla | Arra számítunk, hogy a háztartások földgázfelhasználása jelentősen csökkenni fog, de a villamosenergia-termelésben középtávon fontos marad a szerepe – mondta a Világgazdaságnak Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. A földgáz majdani pozíciói azért érdekesek, mert az új energiastratégia által megcélzott árammix kapcsán főként csak a nukleáris és a napenergiáról lehet hallani, míg az ellátásban nagy súlyt képviselő földgázról alig. „Én magam is elsősorban az atomot és a napot emelem ki, mert ezek karbonmentesek, vagyis a dekarbonizáció felé vezető úton elsősorban ezekre célszerű támaszkodnunk” – fejtette ki az államtitkár. Emellett klímavédelmi szempontból a hazai energiamix egyetlen problémás komponense a lignit, de arról nincs szó, hogy a gázt ki kellene vezetni az áramtermelésből.

A gáz megtartásának egyik fő oka az ellátásbiztonság, amíg nincs elegendő karbonmentes megoldás a villamosenergia-rendszer kiszabályozására, addig a jól szabályozható gázüzemű erőművekre lehet és kell támaszkodni. A másik ok, hogy egyelőre az a technológia sincs meg, amellyel az áram szezonálisan (nyárról télre) nagy mennyiségben tárolható. Viszont bevethetők a jelentős kapacitással rendelkezésre álló kapcsolt, vagyis alapvetően hőt, de szükség esetén áramot is adó gázüzemű erőművek. Ezekre tehát a dekarbonizált rendszerben nyáron a rövid távú szabályozás, télen a szezonális fűtési igények kielégítése miatt van rendkívül nagy szükség. A lakosság esetében viszont váltani kell az egyre inkább helyben is rendelkezésre álló és egyre olcsóbban hozzáférhető, a gáz kiváltására alkalmas megújuló opciókra. „Támogathatónak tartom, ha a hazai háztartások a meglévőnél klímabarátabb fűtési megoldást találnak. Azt is ki szeretnénk deríteni, hogy azokon a településeken, amelyeken eleve nincs gázszolgáltatás, fellelhetők-e a gázhoz hasonló minőségű szolgáltatás nyújtására alkalmas, de nem fosszilis eredetű források a hőelőállításhoz. Részben ezt a célt szolgálták azok a négy témakörben, összesen 12 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett innovációs mintaprojektjeink is, amelyekre május végéig vártuk a javaslatokat” – mondta Kaderják Péter. (A pályázatok forrása a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből származó bevételek klímavédelmi célú felhasználását szolgáló zöldgazdaság-finanszírozási rendszer.)

Az államtitkár nagyratörőnek nevezte az új energiastratégiának azokat a pontjait, amelyek a lakosság gázfelhasználásának kiváltására irányulnak. A megvalósításban a megújulók mellett fontos szerepe lenne az épületek korszerűsítésének és az energiastratégia által megfogalmazott Zöld távhő programnak. Az utóbbi szerint a jelenlegi 75-ről 50 százalékra csökken a földgáz szerepe a távfűtésben, döntően a biomassza és a geotermia nagyobb arányú felhasználásával.

A lakosság esetében váltani kell az egyre inkább helyben is rendelkezésre álló, a gáz kiváltására alkalmas megújuló opciókra