Jelentős többletre számít középtávon a kabinet
A társasági adóból (tao) 36 százalékos, az általános forgalmi adóból (áfa) 21 százalékos és a személyi jövedelemadóból (szja) 28 százalékos pluszbevétele származhat a költségvetésnek 2024-ben 2020-hoz képest – derült ki az Országgyűlésnek benyújtott középtávú finanszírozási tervből. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a Világgazdaság figyelmét, hogy a kormány növekedési előrejelzése optimista, ezért az államháztartás bevételeit is túlbecsülhették. A válság valamivel hosszabb ideig tarthat, emiatt a munkanélküliség magasabb lehet a várakozásnál, aminek következtében egyrészt alacsonyabb lehet a munkát terhelő adóbevétel, másrészt a mérsékeltebb fogyasztás és a visszafogott infláció fékezheti az áfabevételek növekedését. Virovácz Péter hangsúlyozta: a kormány korábban rendre alultervezte a bevételeket, ami nagyjából 1 százalékos GDP-arányos implicit tartalékot biztosított, ez pedig segítheti a középtávú terv teljesülését.
Az áfabevételeknek öt év alatt a pesszimista forgatókönyv szerint is 27 százalékkal kellene emelkedniük – hívta fel a figyelmet Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az évi 7-7,5 százalékos növekmény egyáltalán nem zárható ki, ehhez 3 százalékos infláció mellett 4 százalékos fogyasztásbővülés kellene. Az elmúlt években a gazdaság fehéredése is támogatta az áfabevételek emelkedését. Németh Dávid szerint az online fizetés terjedésével megerősíthető az áfabevétel, ugyanakkor a 2020-as előirányzat teljesülése még mindig rendkívül bizonytalan.
Az szja 2020-as tervezete ambiciózus, de a középtávú terv teljesülése ennek ellenére is megvalósítható, mivel az idei évről a jövő évre csupán 3 százalékos növekedéssel számol a kormány – magyarázta a K&H Bank szakértője. Rövid távon a minimálbér emelése is támogatja a bevételek emelkedését, a kilábalásban pedig a foglalkoztatás bővülése támogathatja a kormányzati terv teljesülését. Németh Dávid szerint az elmúlt évekre jellemző, 7 százalék körüli éves átlagos bevételnövekedésre lehet számítani. A taóból befolyó összeg viszont kevesebb lehet az idei évre tervezettnél, a középtávú cél teljesülése a mostani kedvezmények fokozatos kivezetésével érhető el. A nyugdíjalap kiadásai számottevően emelkednek, a 13. havi járadék visszaépítése 2024-re megközelítőleg 300 milliárd forintos pluszkiadással járhat, ráadásul mindinkább csökken a befizetők száma, miközben emelkedik az ellátottaké. Az elemző hangsúlyozta: a szociális hozzájárulási adóból származó bevételek ugyan nőhetnek, azonban így is újabb intézkedésekre lehet szükség a nyugdíjkassza fenntartásához.
