BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Megtorpanhatott a drágulás mérséklődése

Májusban a jegybanki cél alatt, a toleranciasávon belül alakulhatott a fogyasztói árindex lapunk konszenzusa szerint.

Májusban 2,5 százalékkal emelkedhettek a fogyasztói árak 2019 azonos időszakához képest a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint.

Az év elején 4,7 százalékig szökött fel az infláció, majd a koronavírus hatásai miatt áprilisig 2,4 százalékig esett. Ha helytálló az elemzői előrejelzés, az egyúttal azt is jelenti, hogy

megállt a drágulási ütem mérséklődése.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusi előrejelzése a pénzromlási ütem további lassulását várja, a fogyasztói árindex 1,6 százalék lehetett a prognózis alapján. Lapunk konszenzusa szerint a maginfláció 0,2 százalékponttal, 4,1 százalékra mérséklődhetett, azonban még mindig az MNB 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékpontos célja felett alakulhat.

Fotó: Kallus György

A jegybank kiemelt figyelemmel kísérte az adószűrt maginfláció alakulását, ami 3,8-ről 3,6 százalékra mérséklődhetett.

Idén a központi banki céllal megegyező, 3 százalékos lehet az éves fogyasztói árindex, jövőre pedig 3,3 százalék lehet az infláció.

Májusban csak kismértékben változhatott a drágulás üteme – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Szerinte az üzemanyagárak zuhanása lefelé, míg az élelmiszerek drágulása és a tartósan gyenge forint felfelé húzza az inflációt.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes élelmiszerüzletekben akár 30-40 százalékkal drágult a vásárlás a járványhelyzet előttihez képest, tehát területenként jelentős eltérések lehetnek az inflációban.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint áprilishoz képest fél százalékkal nőhettek a fogyasztói árak,

ami szinte teljes mértékben az élelmiszerek drágulásának tudható be.

A feldolgozatlan élelmiszerek gyors áremelkedését a kedvezőtlen időjárás és az ellátási problémák okozhatták, míg a feldolgozott, tartós élelmiszerek árát az erőteljes kereslet és a korlátozott készletek nyomhatták fel.

Kiemelt kép: Kallus György

További részletek a Világgazdaság hétfői számában.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek