Márciusban, nem sokkal a vészhelyzet meghirdetése után az előrejelzés, még két, egy 3 és egy 7 százalékos idei GDP-csökkenést tartalmazó forgatókönyvet vázolt fel.
A Gazdaságkutató Intézet közleményében arra is rámutat, hogy az elmúlt hónapokban sajátos módon a magyar kormány és az IMF a GKI kevésbé pesszimista, míg az EU és az OECD a pesszimistább variánssal azonos, illetve ehhez közeli prognózist tett közzé. Az első negyedévi 2,2 százalékos növekedés megfelelt a GKI várakozásának.
Az áprilisi adatok –
– a második negyedévben markáns visszaesést valószínűsít.
Pozitívum, hogy a korlátozások feloldása már május elejétől megkezdődött. Fontos, hogy a GKI konjunktúraindexe az áprilisi pánik után májusban és júniusban is jelentősen javult. Emelkedése azonban két hónap alatt még a felét sem tudta ledolgozni az áprilisi zuhanásának.
A magyar kormány gazdaságmentő intézkedései nemzetközi összehasonlításban szerények. Mindezek alapján rendkívül valószínűtlennek tűnik, hogy az idei második félévben a magyar GDP-termelés képes lenne meghaladni a tavalyit. Márpedig a „csak” 3 százalékos visszaesés eléréséhez erre lenne szükség. Emiatt a GKI elvetette a kevésbé pesszimista forgatókönyvét, miközben kissé enyhített „pesszimista” forgatókönyvének borúlátásán.
A bruttó keresetek átmenetileg a nemzetgazdaság jelentős részében nominálisan is csökkentek, ahogy a nyugdíjak is. A lakáshitelek új kihelyezése 18 százalékkal, a személyi kölcsönöké 74 százalékkal esett vissza.
A járványra való tekintettel a kormány az államháztartási hiányt az előirányzott 1 százalékról 3,8 százalékra emelte. A hivatalosan előirányzott 2020. évi pénzforgalmi deficit viszont nem változott, a részleteket nem hozták nyilvánosságra.
